Állami ösztöndíj

Utolsó frissítés: 2026 október 07.

A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés sajátos feltételei

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) értelmében egy személy – főszabály szerint – összesen tizenkét féléven át folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban (felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben) magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben. Ez az ún. támogatási idő. Ha a hallgató kimerítette a rendelkezésére álló támogatási időt, csak önköltséges képzési formában tanulhat tovább. Az Nftv. 47. § (6) bekezdése szerinti esetekben a támogatási idő számításánál a felhasznált állami ösztöndíjas félévet nem kell figyelembe venni, pl. Abban az esetben, ha a megkezdett félévet betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni.

A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre felvételt vagy átvételt nyert hallgató a beiratkozási lapon köteles nyilatkozni a magyar állami ösztöndíj feltételrendszerének megismeréséről és tudomásul vételéről. Az önköltséges finanszírozási formáról magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésre átsorolt hallgatónak a következő félévre történő bejelentkezéskor kell a fent körülírt nyilatkozatot a NEPTUN TR-ből letölthető és nyomtatható nyomtatványon, melyet aláírva a tanulmányi osztályon kell benyújtania. Amennyiben a hallgató a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeit nem vállalja, akkor tanulmányait kizárólag önköltséges finanszírozási formában kezdheti meg, illetve folytathatja.

A magyar állami (rész)ösztöndíj igénybevételével kapcsolatos feltételeket a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) szabályozza. Az alábbiakban a feltételeket kizárólag röviden foglaljuk össze, így ezen tájékoztatás nem helyettesíti az Oktatási Hivatal részletes tájékoztatójának és az Nftv. vonatkozó rendelkezéseinek ismeretét!

A magyar állami ösztöndíjas hallgató kötelezettségei

A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató köteles:

1. megszerezni az oklevelet az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési idejének legfeljebb másfélszerese alatt (oklevélszerzési kötelezettség),
2. majd az oklevél megszerzésétől számított 20 éven belül a magyar állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamú hazai munkaviszonyt fenntartani (hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség).

Visszafizetési kötelezettség

A magyar állami ösztöndíj visszafizetésével kapcsolatos szabályok eltérnek a 2020. előtt és után tanulmányaikat megkezdő hallgatók vonatkozásában. A korábban alkalmazott szabályozást az Nftv. 2018. december 31-i állapota tartalmazza, amely megtekinthető a https://www.oktatas.hu/magyar-allami-osztondij oldalon.

Ha a fent ismertetett két kötelezettség nem teljesül, a jogszabály az alábbi következményeket határozza meg:

Amennyiben a 2020 előtt tanulmányait megkezdő magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató

• nem teljesíti az 1. pontban meghatározott oklevélszerzési kötelezettségét, köteles visszafizetni a magyar államnak az igénybe vett állami ösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget,
• nem teljesíti a 2. pontban meghatározott hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettségét, köteles visszafizetni az igénybe vett magyar állami (rész)ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét. Amennyiben részben teljesíti hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettségét, úgy a visszatérítendő összeg a munkában töltött napoknak megfelelően arányosítva kerül meghatározásra.

A 2020-tól érvényes szabályozás szerint a magyar állami ösztöndíjas kötelezettségek nemteljesítésének következményei az alábbiak szerint módosultak:

Amennyiben a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató

• nem teljesíti az 1. pontban meghatározott kötelezettségét, köteles a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani az adott képzés megszűnésének napjától számítva a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül. Amennyiben ezt nem teljesíti, köteles visszafizetni a tartozás 50%-ának megfelelő összeget, mely összeg a munkában töltött napoknak megfelelően arányosítva kerül meghatározásra,
• nem teljesíti a 2. pontban meghatározott kötelezettségét, köteles visszafizetni az igénybe vett magyar állami (rész)ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét.

Forrás: az Oktatási Hivatal: Tájékoztató a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzés

feltételeiről c. tájékoztatója (https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/felsooktatas/hosz/magyar-allami-oszondij-reszletes-tajekoztato_20221221.pdf)

A magyar állami rész(ösztöndíj) részletes feltételiről a fent hivatkozott, az Oktatási Hivatal által kiadott és aktualizált tájékoztató nyújt részletes információkat, ideértve a magyar állami (rész)ösztöndíj szakaszait, az Oktatási Hivatal által meghozott döntéseket, továbbá a kötelezettségekkel kapcsolatos kérelmekről szóló tájékoztatást.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a felhasznált magyar állami(rész)ösztöndíjas félévek számáról és a magyar állami(rész)ösztöndíj egyes részfeltételeinek teljesítéséről az Egyetem a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) felé adatot szolgáltat, azonban a visszafizetési kötelezettség megállapításában, továbbá a mentesítési kérelmekkel kapcsolatban hatásköre és illetékessége nincs.

Gyakori kérdések az állami ösztöndíjas képzéssel kapcsolatban

Ki finanszírozza a képzést?

A felsőoktatási intézmény által biztosított képzésnek költségei vannak. Ezt a költséget vagy a hallgató, vagy – magyar állami ösztöndíjas hallgatók esetében – a magyar állam téríti meg a felsőoktatási intézménynek.

Felsőoktatásba történő jelentkezéskor a jelentkezőnek lehetősége van állami ösztöndíjas és önköltséges képzési formát is megjelölni a választott szaknál. Amennyiben bejelölte az állami ösztöndíjas képzési formát és pontjainak száma eléri a választott szakon az állami ösztöndíjas ponthatárt, úgy felvételt nyer állami ösztöndíjas képzésre.

Hogyan jön létre a magyar állami ösztöndíjas hallgatói jogviszony?

Beiratkozáskor a leendő hallgatónak nyilatkozatban kell vállalnia a magyar állami ösztöndíj feltételeit. Ekkor jön létre a hallgatói jogviszony, és ekkor válik a beiratkozó magyar állami ösztöndíjassá.

Mit jelent a magyar állami ösztöndíjas finanszírozási forma?

A magyar állami ösztöndíjas képzés költségeit a hallgató helyett az állam viseli, cserébe a hallgató meghatározott feltételeket teljesít.

Mi történik, ha a hallgató nem teljesíti a kötelezettségeit?

Ilyen estekre a jogszabály szankciókat határoz meg, ugyanakkor a hallgató ezen esetekben is többféle kérelmezési lehetőséggel élhet.

Milyen kötelezettségeket vállal a magyar állami ösztöndíjas hallgató?

1. Oklevélszerzés: a képzési idő másfélszeresén belül köteles oklevelet szerezni. Az oklevélszerzési határidőt a képzés kezdetétől számítják.
2. Munkavállalás: a sikeres oklevélszerzést követő 20 éven belül a magyar állami ösztöndíjas félévekkel megegyező ideig hazai munkaviszonyt köteles fenntartani.

Mindenkire vonatkoznak a kötelezettségek?

Néhány, jogszabályban meghatározott esetben a hallgató – kérelemre - mentesülhet a kötelezettségek teljesítése alól.