Élelmiszerbiztonsági és –minőségi mérnöki mesterképzési szak

Élelmiszerbiztonsági és –minőségi mérnöki mesterképzési szak

Last modified: 26. September 2024

A mesterképzés célja élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnökök képzése, akik elkötelezettek a szakmájuk iránt az élelmiszerlánc-biztonság és -minőség területen és rendelkeznek a megfelelő tanulási eredményekkel, akik mikrobiológiai, molekuláris biológiai, toxikológiai, analitikai, egészségvédelmi és élelmiszerjogi ismereteik birtokában hatékonyan tudják felügyelni és ellenőrizni a biztonságos és kiváló minőségű, az emberi táplálkozásra minden tekintetben alkalmas élelmiszer előállításának folyamatát és forgalmazását. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

A képzésben megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség a képzési és kimeneti követelmények szerint:

  • végzettségi szint: mesterfokozat (master, MSc);
  • szakképzettség: okleveles élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök (Food Safety and Quality Engineer)

A képzés képzési ideje: 4 félév

Munkarend: nappali és levelező munkarend

A képzés finanszírozási formája: állami ösztöndíjas vagy önköltséges

Szakfelelős: Mohácsiné Dr. Farkas Csilla egyetemi tanár (Budai Campus)

Szakfelelős helyettes: Taczmanné dr. Brückner Andrea egyetemi docens (Budai Campus)

Képzési hely: Budapest (Budai Campus)

Képzés nyelve: magyar vagy angol

Szakmai gyakorlat rövid leírása, részletes tájékoztató elérhetősége

Az Élelmiszerbiztonsági és –minőségi mérnöki mesterképzési szakon 4 hetes szakmai gyakorlat teljesítése kötelező. A gyakorlatok előkészítése a tavaszi félév során történik, a gyakorlatot a nyár folyamán kell teljesíteni.

A gyakorlatok elfogadásához és kredittel történő elismeréséhez szükséges írásos üzemi/laboratóriumi feladat készítése, melyet a hallgató szóban is köteles ismertetni. Az írásbeli beszámoló benyújtási határidejét a kari Gyakorlati Oktatási Bizottság határozza meg.

A szakmai gyakorlat dokumentumairól, a beszámoló tartalmi és formai követelményeiről bővebb információ a https://elelmiszertudomany.uni-mate.hu/szakmai-gyakorlat c. linken olvasható.

A szakmai gyakorlatra vonatkozó általános szabályok a MATE Tanulmányi és vizsgaszabályzat 1. sz. mellékletét képező Szakmai gyakorlati szabályzatban találhatóak (https://uni-mate.hu/sites/default/files/iii.1.tvsz1_mell_szakmai_gyakorlati_szabalyzat.pdf).

A képzés elvégzésével megszerezhető képességek, szakmai jogosultságok

A végzett okleveles élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnökök az alaptudományokon nyugvó, specializált magas szintű szakmai és nyelvismerettel rendelkeznek, mely alkalmassá teszi őket vezetői és felsővezetői beosztások betöltésére így képesek:

  • Tervező-fejlesztő mérnöki, kutatói szemlélettel végzi az élelmiszerbiztonság és -minőség szakterület ismeretrendszerét alkotó különböző elképzelések részletes analízisét.
  • Interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális, az élelmiszer-biztonság és -minőség területén fennálló problémákat, a tudomány eszköztárával képes feltárni és megfogalmazni az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
  • a kockázatelemzés, -kezelés és -kommunikáció eszközeit hatékonyan alkalmazni az élelmiszerbiztonság és -minőség területén jelentkező szakmai problémák kezelésében.
  • javaslatokat tenni a felismert és megbecsült élelmiszerbiztonsági kockázatok kezelésére.
  • kiválasztani a megfelelő vizsgálati módszereket a teljes élelmiszerlánc vonatkozásában.
  • az élelmiszerbiztonság és -minőség egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készíteni.
  • az élelmiszerlánc szemlélettel kapcsolatban szakmailag megalapozott saját álláspont kialakítására és annak vitában való megvédésére általános gazdaságpolitikai, társadalmi, valamint speciális, a szakterülethez tartozó kérdésekben.
  • ismeretei szintetizálására, nemcsak szakmai, hanem általános műveltségi területeken is.
  • az élelmiszeripari vertikumban és a kapcsolódó területeken vezetési feladatok ellátására, önálló irányítására, team vagy projekt kialakítására, a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére, a felmerülő konfliktusok jogszerű és hatásos kezelésére.
  • az élelmiszerbiztonsági és -minőségi folyamatok koordinációjára, a minőségirányítási rendszerek működtetésére.
  • az élelmiszerláncra vonatkozó elemzéseit ágazatokon átívelően, összefüggéseiben, komplexen megfogalmazni és értékelni.
  • elméleti és gyakorlati tudása birtokában kutatási és fejlesztési programok, projektek kidolgozásában és menedzselésében részt venni.
  • Magas szinten használja az élelmiszerbiztonság és -minőség szakterület ismeretközvetítési technikáit, értő, elemző módon követi és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációk forrásait.
  • az ismeretek átadására az oktatás és a szaktanácsadás területén.
  • szakterületén magyarul és legalább egy idegen nyelven írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni.
  • korszerű informatikai eszközök alkalmazására, szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikációra.

Szaknyelvoktatás

A hallgatóknak a mesterképzés során nappali munkarendben szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A képzést gesztoráló intézet döntése szerint a szaknyelvoktatás megvalósulhat valamely szakmai tantárgy vagy diplomadolgozat-készítéssel kapcsolatos tantárgy keretében vagy előírható az alapképzésen oktatott képzési területi szaknyelvi tantárgy teljesítése. Levelező munkarendű mesterképzésben a szaknyelvtanulás nem kötelező. A szaknyelvoktatásról bővebb információ a 4.3.12. Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás fejezetben található.

A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei:

  • a képzés összes kötelező tantárgyának teljesítése, valamint a tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a diplomadolgozat készítésre adható kreditek teljesítése összesen 120 kredit értékben;
  • négy hetes szakmai gyakorlat teljesítése.

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei:

  • végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
  • diplomadolgozat benyújtása és bírálók általi elfogadása;
  • a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.

A záróvizsga részei:

  • zárószigorlat (komplex vizsga)
  • diplomadolgozat-védés

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

A 2021/22. tanévtől felmenő rendszerben:

  1. a) Élelmiszerbiztonság és -minőség általános ismeretei az alábbi ismeretkörökből:
  • Minőségirányítás;
  • Élelmiszer-minőség és –biztonság jogi szabályozása,
  • Élelmiszerbiztonsági kockázatelemzés és
  • Élelmiszermarketing.
  1. b) Szakmaspecifikus ismeretek az alábbi ismeretkörökből:

Spektroszkópiai és elválasztástechnikai módszerek,

  • Élelmiszeranalitika hagyományos és gyorsmódszerei,
  • Élelmiszer toxikológia,
  • Mérések minőségbiztosítása,
  • Élelmiszerminőség és -biztonság mikrobiológiája,
  • Molekuláris mikrobiológia és gyorsmódszerek.

Az élelmiszerbiztonság és –minőség szakmaspecifikus ismeretei szigorlata a diplomadolgozat-védés előtt kb. 1 héttel kerül megtartásra, az élelmiszerbiztonság és –minőség általános ismeretei szigorlatára a diplomadolgozat-védés napján a védés előtt kerül sor.

A kihúzott tétel és a kiegészítő kérdések alapján a szigorlati bizottság előtt a jelöltnek szóban kell számot adnia ismereteiről. A tételhúzás után rövid felkészülési időt kell biztosítani. Az a jelölt, akinek valamelyik szigorlati jegye elégtelen, diplomadolgozatát nem védheti meg, záróvizsgája elégtelen.

A védésénél a jelölt maximum 15 perces szabad előadásban ad számot a diplomamunkájáról. Az opponensek ismertetik a bírálatot és a kérdéseiket. A további idő az érdemi vitára és védésre szolgál.

A szigorlatot és a védést az elnökből, a kérdező tanárokból és külső szakemberekből álló záróvizsga-bizottság értékeli egy-egy 5 fokozatú osztályzattal.

A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása a 2020/21. tanévtől

A 4.3.16. Záróvizsga és a 4.3.17. Az oklevél fejezetben leírtak szerint.

A képzés tanterve