Létesítménymérnöki mesterképzési szak

Last modified: 01. October 2024

Az MSc szintű létesítménymérnöki mesterképzési szak célja, hogy a gépészmérnöki – ezen belül elsősorban épületgépészeti – villamosmérnöki, építőmérnöki és építészmérnöki alapképzésen szerzett ismeretanyagot a létesítmények tervezésével, kivitelezésével és üzemeltetésével kapcsolatos szakterületek ismeretanyagával kiegészítse és komplex rálátást, valamint tudást biztosítson. A létesítménymérnök képzés során a műszaki ismeretek alkalmazása az energetikai, környezetvédelmi és gazdasági követelmények maximális figyelembevételével kerül ismertetésre.

Az MSc szintű létesítménymérnök oktatással olyan szakembereket kívánunk képezni, akik a létesítmények „életének” – tervezés, kivitelezés és üzemeltetés – bármelyik szakaszában a komplex tudásuknak köszönhetően vezető mérnöki feladatok ellátására képesek és/vagy szakterületek mélyebb kutatásával felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

A képzésben megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség a képzési és kimeneti követelmények szerint:

• végzettségi szint: mesterfokozat (master, MSc);
• szakképzettség: okleveles létesítménymérnök (Facility Engineer).

A képzés képzési ideje: 4 félév

Munkarend: levelező munkarend

A képzés finanszírozási formája: állami ösztöndíjas vagy önköltséges

Szakfelelős: Dr. Szabó Márta egyetemi docens

Képzési hely: Gödöllő (Szent István Campus)

Képzés nyelve: magyar

Választható specializációk

VÁLASZTHATÓ SPECIALIZÁCIÓ	SPECIALIZÁCIÓFELELŐS	MELYMUNKARENDBEN ÉS KÉPZÉSIHELYEKEN HALLGATHATÓ?
Létesítmény üzemeltető   és -energetika	Dr. Szabó Márta egyetemi docens	levelező munkarendben
Épületgépész	Dr. Szabó Márta egyetemi docens	levelező munkarendben

 

Specializációra történő felvétel feltételei

A specializáció választás az 1. félévben történik, az előképzettség biztosította lehetőségek figyelembevételével.

Épületgépész specializáció: gépészmérnöki alapszak épületgépész szakirányon/specializáción végzett, vagy főiskolai gépészmérnöki képzésben épületgépész szakirányon és energetika alapszak épületenergetika specializáción oklevelet szerzett jelentkezők esetében, vagy a gépészmérnöki alapszakon megszerzett épületgépész tárgyak teljesítése után választható!

Létesítményüzemeltető és -energetika: a bemenethez elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a gépészmérnöki (épületgépészeti, illetve üzemeltető/karbantartó szakirányok), a mechatronikai mérnöki, energetikai mérnöki, villamosmérnöki, építőmérnöki és építészmérnöki alapképzési szakok;

Specializációra jellemző differenciált tárgyak a 2. és 3. félévben esedékesek.

Szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlat 4 hét időtartamú, önállóan teljesítendő, intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlat. A gyakorlat minden hallgató számára kötelező, mással nem helyettesíthető. A szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott szakmai gyakorlat kritérium követelmény. A szakmai gyakorlat tervezési, kivitelezési vagy üzemeltetési területen végezhető gyakorlat.

Tájékoztató elérhetősége: A gyakorlat Neptun és E-learning kurzusa.

A képzés elvégzésével megszerezhető képességek, szakmai jogosultságok

Tudása

• Ismeri a létesítmények építészeti, épületszerkezeti, tartószerkezeti elemeit, az épületgépészeti és épületvillamossági berendezéseket és rendszereket, valamint az épületinformatikai, épületfelügyeleti és irányítástechnikai eszközöket.
• Rendelkezik kockázatmenedzsment ismeretekkel, valamint a tervezési feladatok organizációjához, tenderbonyolításához, kivitelezés-szervezéséhez, szakágak közti koordinációjához szükséges ismeretekkel.
• Rendelkezik az épületgépészeti rendszerek tervezéséhez, kivitelezéséhez és üzemeltetéséhez szükséges ismeretekkel és ismeri a megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségeit, valamint a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásokat.
• Rendelkezik a létesítmények egészséget nem veszélyeztető és biztonságos üzemeltetési, karbantartási folyamatainak optimalizálási ismereteivel.
• Ismeri az épületszerkezetek és az épületgépészeti rendszerek diagnosztikai módszereit, az épületeken belül az egészséges és biztonságos életvitelt biztosító komfortkövetelményeket, valamint a belső környezet minőségét befolyásoló tényezők hatásmechanizmusát.

Képességei

• Képes az adott műszaki szakterület elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazni, korszerű ismeretszerzési és adatgyűjtési módszerek felhasználásával.
• Alkalmas a szakterületén belül felmerülő speciális problémák sokoldalú interdiszciplináris megközelítésére és megoldására.
• Képes rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex épületgépészeti rendszerek átfogó tervezésére.
• Képes épületek funkciójától függő technológiák és az épületek belső és külső környezetével, munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányításával kapcsolatos ismeretek gyakorlati alkalmazására.
• Képes integrált ismeretek alkalmazására a feladatok organizációjához, tenderbonyolításához, kivitelezés-szervezéséhez, szakágak közti koordinációjához, átadás- átvételi eljárások lebonyolítására, épületek beüzemelésére, rendszereinek beszabályozására.
• Alkalmas a létesítmények üzemeltetésével, fenntartásával, felújításával kapcsolatos diagnosztikai vizsgálat elkészítésére, létesítmények auditálására, energetikai tanúsítások elvégzésére, értékbecslésre, facility managementi feladatok ellátására.
• Képes komplex energetikai-költség-komfort elemzések és vizsgálatok készítésére, és ezek alapján az optimális megoldások meghatározására.
• Képes elvégezni a létesítmények energetikai szimulációját, elvégzi az építmények és épületgépészeti rendszerek diagnosztikáját.
• Képes a létesítmények energetikai auditjának, valamint üzemeltetési, karbantartási ütemtervének elkészítésére.
• Képes komfortelméleti elemzések elkészítésére és a komfortkövetelmények alapján műszaki megoldások kidolgozására a megfelelő belső környezeti feltételek biztosításához.
• Képes felmérni egy létesítmény energetikai állapotát, elemzéseket készíteni és koncepciókat készíteni létesítmények energetikai felújítására, rekonstrukciójára vonatkozóan.
• Képes a létesítmények tűzvédelmének tervezésére, kivitelezésére és a technikai berendezések üzemeltetésére.

Attitűdje

• Nyitott és fogékony az épületenergetikai szakterületeken zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
• Törekszik a műszaki szakterülettel összefüggő új módszerek és eszközök fejlesztésében való közreműködésre.
• Törekszik arra, hogy önképzése az épületenergetikai, ezen belül az épületgépészeti, építészeti, energetikai, anyagismeretei és informatikai részterületeken folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
• A megszerzett épületenergetikai ismeretei birtokában törekszik a megfigyelhető jelenségek és folyamatok minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeiknek leírására, megmagyarázására.
• Munkája során az egészségvédelmi és környezetvédelmi, valamint a minőségbiztosítási és ellenőrzési követelményrendszereket betartja és betartatja.
• Munkája során törekszik a munka- és szervezeti kultúra etikai elveinek betartására és betartatására.

Autonómiája és felelőssége

• Önállóan képes mérnöki feladatok megoldására, eredeti ötletek felvetésére, a feladatok megtervezésére és végrehajtására.
• Kezdeményező szerepet vállal létesítménymérnöki, épületenergetikai problémák feltárásában és megoldásában.
• Épületenergetikai, illetve komfortelméleti feladatok megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket.
• Önállóan képes innovatív üzemeltetési stratégiák kidolgozására, új épületgépészeti kapcsolások és rendszerek fejlesztésére.
• Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
• Felvállalja a műszaki szakterülethez kapcsolódó szakmai és mérnök etikai értékrendet.

 

Szaknyelvoktatás

A hallgatóknak a mesterképzés során nappali munkarendben szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A képzést gesztoráló intézet döntése szerint a szaknyelvoktatás megvalósulhat valamely szakmai tantárgy vagy diplomadolgozat-készítéssel kapcsolatos tantárgy keretében vagy előírható az alapképzésen oktatott képzési területi szaknyelvi tantárgy teljesítése. Levelező munkarendű mesterképzésben a szaknyelvtanulás nem kötelező. A szaknyelvoktatásról bővebb információ a 4.3.12. Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás fejezetben található.

A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei:

• a képzés összes kötelező tantárgyának és a szakmai gyakorlat teljesítése, valamint tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a diplomadolgozat-készítésre adható kreditek teljesítése összesen 120 kredit értékben.

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei:

• végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
• diplomadolgozat benyújtása és bírálók általi elfogadása;
• a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.

A diplomaterv témákat a Műszaki Intézet hirdeti meg. Kidolgozásával a hallgató igazolja, hogy az elsajátított tananyagot önállóan alkalmazni tudja. A diplomaterv saját vizsgálati, felmérési, elemzési, javaslati és tervi munkarészt tartalmaz. A hallgató a javasolt témák közül választ, vagy érdeklődési körének megfelelő téma kidolgozását kezdeményezheti az illetékes tanszéken.

A záróvizsga részei:

• szaktárgyi komplex vizsga;
• diplomadolgozat védés.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

A 2021/22. tanévtől felmenő rendszerben:

Minden hallgató számára kötelező záróvizsga tárgyak (14 kredit):

• Higienia és komfort
• Energetika

Az egyes specializációk záróvizsga tárgyai:

Létesítményüzemeltető és –energetika specializáció (12 kredit):

• Építmények üzemeltetése és diagnosztikája I-II.
• Szolgáltatástechnika

Épületgépész specializáció (13 kredit):

• Fűtéstechnikai rendszerek
• Megújulók alkalmazása épületeknél
• Klímatechnikai rendszerek

A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása a 2020/21. tanévtől

A 4.3.16. Záróvizsga és a 4.3.17. Az oklevél fejezetben leírtak szerint.

A képzés tanterve