Mechatronikai mérnöki alapképzési szak

Last modified: 23. September 2024

A képzés célja mechatronikai mérnökök képzése, akik alkalmasak a gépészetet az elektronikával, elektrotechnikával és számítógépes irányítással szinergikusan integrálni, képesek mechatronikai berendezések és folyamatok, továbbá intelligens gépek rutinszerű tervezési feladataira, üzemeltetésére és fenntartására, mechatronikai technológiák bevezetésére, alkalmazására, folyamat- és termelésirányítás energiahatékony és környezettudatos megszervezésére, a műszaki fejlesztés és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására a nemzetközi munkaerőpiac igényeit is figyelembe véve. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

A képzésben megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség a képzési és kimeneti követelmények szerint:

• végzettségi szint: alapfokozat (bachelor, BSc);
• szakképzettség: mechatronikai mérnök (Mechatronical Engineer).

A képzés képzési ideje: 7 félév

Munkarend: nappali munkarend

A képzés finanszírozási formája: állami ösztöndíjas vagy önköltséges

Szakfelelős: Dr. Földi László egyetemi docens

Szakkoordinátor Gödöllő képzési helyen (Szent István Campus): Mayerné Dr. Sárközi Eszter tanársegéd

Képzési hely: Gödöllő

Képzés nyelve: magyar

Választható specializációk

VÁLASZTHATÓ SPECIALIZÁCIÓ	SPECIALIZÁCIÓFELELŐS	MELYMUNKARENDBEN ÉS KÉPZÉSIHELYEKEN HALLGATHATÓ?
Gépipari mechatronika	Mayerné Dr. Sárközi Eszter         egyetemi tanársegéd	nappali és levelező munkarendben, Gödöllő képzési helyen
Agromechatronika	Erdélyi Viktor egyetemi tanársegéd	nappali és levelező munkarendben, Gödöllő képzési helyen

 

 

 

 

 

 

 

 

Specializációra történő felvétel feltételei

A specializáció választása az alapképzéseken a 4. félévben történik. Előfeltétele a „Matematika” és a „Mechanika” szigorlat megléte. További előfeltétel az első három félévben a szak mintatantervében előírt kötelező („A”) tárgyak kreditértéke 75%-ának teljesítése.

Szakmai gyakorlat

A mechatronikai mérnöki alapszak képesítési követelménye 6 hét üzemi gyakorlat teljesítését írja elő. Az üzemi gyakorlat célja, hogy a hallgató az egyetemi oktatást valóságos körülmények között végzett konkrét munkával egészítse ki. Ennek keretében olyan tevékenységet kell végeznie, mely során a mechatronikai mérnöki munka valamely részterületén tapasztalatokat szerezhet, mely segíti majdani szakmájában való tájékozódásban, ugyanakkor a tanult ismereteit a gyakorlati követelményekkel szembesítheti és lehetővé teszi, hogy aktív közreműködő legyen a gyakorlati hely munkájában.

Az üzemi gyakorlatot a nappali munkarendű hallgató a képzési időszak alatt a 6. félév utáni nyári szünetben teljesítheti, ha szakirányt és szakdolgozatot választott. Az üzemi gyakorlatot a hallgató a követelményeknek megfelelő szervezetnél végezheti. Az üzemi gyakorlat helyére vonatkozó követelmény, hogy a munkahelyi vezetője gépész-, villamos-, informatikai- vagy mechatronikai mérnök legyen, az üzemi gyakorlat alatt a mechatronikai mérnöki tanulmányokkal kapcsolatos munkát végezzen a hallgató, a vállalkozás hozzájáruljon ahhoz, hogy a gyakorlatot az egyetem képviselője ellenőrizhesse.

A gyakorlat megnevezése: Üzemi gyakorlat

Időtartam kimérete: 6 hét

Kreditértéke: nincs

Felelőse: Dr. Tóth János

Helye a képzési programban (szemeszter): 6. félév utáni nyári szünetben teljesítheti, ha szakirányt és szakdolgozatot választott

Célja: Az üzemi gyakorlat célja, hogy a hallgató az egyetemi oktatást valóságos körülmények között végzett konkrét munkával egészítse ki.

Követelményrendszere:

• fogadó szándéknyilatkozat üzemi gyakorlatra;
• együttműködési megállapodás;
• teljesítés igazolás és munkanapló;
• feltöltött dokumentumok alapján aláírás.

A képzés elvégzésével megszerezhető képességek, szakmai jogosultságok

Az alapfokozat birtokában a mechatronikai mérnök:

• Tisztában van a mechatronika fogalomrendszerével, alapelveivel és céljaival, amely lehetővé teszi az intelligens eszközök tervezését és fejlesztését.
• Összekapcsolja a gépészeti, elektrotechnikai, programozási és automatizálástechnikai ismereteket a precíziós mérnöki munka ellátása érdekében.
• Birtokában van a mechatronikai rendszerek egységes modellezéséhez, szimulációjához szükséges mechanikai, hőtani, áramlástani, villamosságtani és optikai ismeretek elméleti alapjainak és fizikai törvényszerűségeinek.
• Ismeri a mechatronikai és robotikai rendszereket felépítő eszközöket és alkatrészeket, a vezérlés- és automatizálástechnológiai berendezéseket, szenzorokat és aktuátorokat, villamosgépeket és ezek alapvető működését a természettudományi ismeretekre építve.
• Rendelkezik a mechatronikai, robotikai, kiberfizikai és autonóm rendszerekkel kapcsolatos alapvető automatizálástechnikai és irányításelméleti módszerekkel, azok elméleti hátterével, valamint a tervezést segítő szoftverek ismeretével.
• Ismeri az alapvető mechatronikai - ezen belül a gépészeti- és finommechanikai konstrukciók, valamint az analóg, digitális és teljesítményelektronikai áramkörök - tervezési, ellenőrzési és gyártástechnológiai alapelveit, módszereit.
• Tudomása van a számítógépes irányítás, mérésadatgyűjtés és jelfeldolgozás, beágyazott rendszerek, az optikai érzékelés alapvető tervezési módszereiről és programozási lehetőségeiről.
• Tájékozott a mechatronikai területen használatos alapvető mérési, adatfeldolgozási és kiértékelési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit illetően.
• Tájékozott a szakterülethez kapcsolódó egészségvédelmi, környezetvédelmi és biztonsági követelményeket, valamint a legfontosabb harmonizált szabványokat és előírásokat illetően.

Képességei:

• Értelmezi a mechatronikai rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését és alapelveit, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását, kapcsolatát és megvalósítási technológiáit.
• Képes a műszaki szakterület ismeretrendszerét alkotó diszciplínák alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és értékelő tevékenységre.
• Alkalmazza a mechatronikai rendszerek tervezéséhez szükséges alapvető egységes modellezési elveket, szimulációs módszereket és felhasználói szoftvereket a komplex mechatronikai rendszerek tervezése és fejlesztése céljából.
• Kiválasztja a gépészeti, elektrotechnikai, elektronikai és automatizálástechnikai termékeket komplex mechatronikai rendszerek tervezése és fejlesztése érdekében.
• Képes az automatizálási és irányításelméleti ismeretek integrálására a mechatronikai berendezések tervezése, fejlesztése során.
• Alkalmazza a mechatronikai rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki előírásokat, az intelligens gépek, mechatronikai berendezések beállítása, üzemeltetése során és átlátja azok gazdaságossági összefüggéseit.
• Használja az alapvető informatikai eszközöket és mérnöki szoftvereket a mérési adatok gyűjtésére és feldolgozására, az eredmények értékelésére, meghibásodások diagnosztizálására, a megfelelő hibaelhárítási eljárás kiválasztására.
• Képes a mechatronikai területre jellemző fizikai mennyiségek mérésének megtervezésére, végrehajtására és az eredmények értékelésére.
• Használja a mechatronikai rendszerek tervezése és üzemeltetése során a minőségbiztosítás és minőségszabályozás elemeit.

Attitűdje:

• Megteremti a gépészmérnöki, villamosmérnöki, műszaki informatikai és élettudományi szakterületek közötti összekötő, integráló kapcsolatot.
• A munkafolyamatokat a lehető leghatékonyabban tervezi és végzi, a lehető legnagyobb mértékben kerülve az anyagok, az idő és az energia pazarlását.
• Az elfogadott etikai elveknek megfelelően végzi munkahelyi tevékenységét, ideértve a tisztességes, átlátható és pártatlan munkavégzési gyakorlatokat és a többi emberrel szemben tanúsított viselkedést.
• Fejlesztések kidolgozását kezdeményezi.

Autonómiája és felelőssége:

• Kis mértékű felügyelet mellett vagy anélkül végzi tevékenységét önálló munkamódszerek alkalmazása mellett.
• Elkötelezett a kognitív képességek használatát illetően a döntések meghozatala érdekében, figyelembe véve, hogy logikusan jusson el az egyik gondolattól a másikig.
• Váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi az átfogó, alapvető szakmai kérdések végig gondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
• Tudásának megosztásával támogatja munkatársait, értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és figyelemmel kíséri biztonságukat.

Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás

A hallgatóknak a képzés során nappali munkarendben a mintatanterv szerint két féléven keresztül alapozó nyelvoktatásban, majd két féléven keresztül szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A nyelvoktatás és a szaknyelvoktatás teljesítése kritérium követelmény. Levelező munkarendben a nyelvoktatás és szaknyelvoktatás szabadon választható módon valósul meg. A nyelvoktatásról és a szaknyelvoktatásról bővebb információ a 4.3.12. Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás fejezetben található.

A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei:

• a képzés összes kötelező tantárgyának, a választott specializáció tantárgyainak teljesítése, valamint a tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a szakdolgozat-készítésre adható kreditek teljesítése;
• a szakmai gyakorlat és a kritérium tantárgyak teljesítése.

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei:

• végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
• szakdolgozat benyújtása és bírálók általi elfogadása;
• a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.

A záróvizsga részei:

• szaktárgyi komplex vizsga (tantárgyi vizsga);
• szakdolgozat védés.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

A 2021/22. tanévtől felmenő rendszerben:

Minden hallgató számára kötelező záróvizsga tárgyak (6 kredit):

• Hő-és áramlástan

Az egyes specializációk záróvizsga tárgyai:

• Gépipari mechatronika specializáció: Érzékelők és beavatkozók, Mechatronikai rendszerek
• Agromechatronika specializáció: Érzékelők és beavatkozók, Alkalmazott agromechatronika

A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása a 2020/21. tanévtől

A 4.3.16. Záróvizsga és a 4.3.17. Az oklevél fejezetben leírtak szerint.

A képzés tanterve