Állattenyésztő mérnöki mesterképzési szak

Utolsó frissítés: 2024 szeptember 26.

A képzés célja állattenyésztő mérnökök képzése, akik természettudományos, agrárműszaki, élelmiszergazdasági, élelmiszerlánc-biztonsági, termékfeldolgozási és állattudományi ismereteik birtokában képesek az állatitermék-termelés, -feldolgozás, -értékesítés szakmai feladatai megoldására. Alkalmasak a szakterület termelési és termékfeldolgozási területein vezetői feladatok ellátására, az állattenyésztés területén szakhatósági ellenőrző, szakmai irányító, tervező, szintetizáló kutatási és innovációs tevékenység végzésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

A képzésben megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség a képzési és kimeneti követelmények szerint:

• végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc);
• szakképzettség: állattenyésztő mérnök (Animal Husbandry Engineer).

A képzés képzési ideje: 4 félév

Munkarend: nappali vagy levelező munkarend

A képzés finanszírozási formája: állami ösztöndíjas vagy önköltséges

Szakfelelős: Dr. Pajor Ferenc egyetemi docens (Szent István Campus)

Képzési hely szakkoordinátorok:

• Dr. Nagy Szabolcs egyetemi tanár (Georgikon Campus)
• Szabari Miklós egyetemi docens (Kaposvári Campus)

Képzési helyek:

• Kaposvár (Kaposvári Campus) – nappali és levelező munkarend
• Keszthely (Georgikon Campus) – nappali és levelező munkarend
• Gödöllő (Szent István Campus) – nappali és levelező munkarend

Képzés nyelve: magyar

Levelező munkarendű képzés sajátosságai

A tanterv, az ismeretek egymásra épülése és a záróvizsga követelmények megegyeznek a nappali munkarendű képzéssel.

Kaposvári képzési helyen: A levelező munkarendű képzésben a hallgatók tanóráira péntek délután és szombati napokon kerül sor.

Gödöllő képzési helyen: a levelező munkarendű képzésben a hallgatók tanóráira 2x1 hetes konzultáción kerül sor.

Keszthely képzési helyen: a levelező munkarendű képzésben a hallgatók tanóráira pénteken és/vagy szombati napokon kerül sor.

Szakmai gyakorlat

A szakon a 18/2016. (VIII. 5.) Felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló EMMI rendeletben foglaltak alapján, kötelező szakmai gyakorlatot kell teljesíteni.

A gyakorlat a KKK alapján legalább 4 hét időtartamú, melyet a hallgatók a felsőoktatási intézmény mintatanterve alapján teljesítenek az alábbiak szerint:

• az „Összefüggő nyári szakmai gyakorlat” időtartama nappali (160 óra, 4 hét) munkarendben, levelező munkarendben (80 óra, 2 hét).
• keresztféléves kezdés esetén pedig az 1. félévet követő nyáron kell a gyakorlatot teljesíteni, a tantárgy felvétele pedig a 2. félévben történik.

A gyakorlat teljesítése történhet Egyetemi gyakorlati helyszínen, a Campusok által ajánlott külső gyakorlati helyen, vagy kérelem alapján a hallgató által egyénileg választott gyakorlati helyen.

A szakmai gyakorlat – például Erasmus vagy más ösztöndíj program által támogatott formában – külföldön is teljesíthető.

A gyakorlat alatti kötelezettségek

A hallgató a gyakorlat teljes ideje alatt a szakmai gyakorlati hely szakembereinek felügyelete és irányítása mellett dolgozik, munkáját a gyakorlat ideje alatt az Egyetem kijelölt oktatója (felelőse) a gyakorlat folyamán bármikor ellenőrizheti. A gyakorlatok végén a hallgatók írásos beszámolót (gyakorlati napló) készítenek.

A képzéshez tartozó szakmai gyakorlat korábbi munkatapasztalat beszámításával is teljesíthető. A korábbi munkatapasztalat beszámítását, a szakot gesztoráló intézet Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottságánál kell kezdeményezni. Munkatapasztalatként csak a képzésnek megfelelő területen végzett munkavégzés számítható be, amennyiben a munkavégzés időtartama az elvégzett munkaórák tekintetében legalább olyan hosszúságú, mint a képzés tanterve szerinti szakmai gyakorlat. A Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság a munkatapasztalat szakmai gyakorlatként történő beszámítására irányuló kérelem esetén kikérheti a szakfelelős véleményét, továbbá a hallgatótól további adatszolgáltatást is kérhet.

Az „Összefüggő nyári szakmai gyakorlat” tantárgy felvételének és teljesítésének követelményeit, valamint a vonatkozó határidőket a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 1. sz. melléklete (Szakmai gyakorlati szabályzat), valamint a tantárgyi követelményrendszer tartalmazza.

A szakmai gyakorlatok részletes követelményei a tantárgyi tematikákban, továbbá a Campusok sajátosságai szerinti módon (elektronikus tanulmányi rendszerekben - NEPTUN Meet Street és/vagy Moodle) az aktuális gyakorlati félév elején kerülnek közzétételre.

A képzés elvégzésével megszerezhető képességek, szakmai jogosultságok

A mesterfokozat birtokában az állattenyésztő mérnökök képesek:

• a tenyésztés, az állati termékek termelési, feldolgozási és értékesítési folyamatainak tervezésére, szervezésére és irányítására, valamint az innovációs folyamatokban történő alkotó részvételre.
• új technológiák és módszerek kidolgozására és bevezetésére.
• az állattenyésztési ágazatok új technológiai változatainak kimunkálására, továbbá ismeretei alkalmazásával magas szinten képesek komplex technológiai rendszerek adaptálására.
• gazdasági állatfajok tenyésztő-nemesítő munkájának tervezésére, irányítására.
• az árutermelő állattartás, az állattenyésztés kutatásfejlesztési feladatai ellátására, valamint a szaktanácsadás koordinációjára.
• önálló kutatás végzésére a természettudomány és az agrártudomány területén.
• a hatályos közösségi és nemzeti támogatási rendeletek értelmezésére és alkalmazására.

Szaknyelvoktatás

A hallgatóknak a mesterképzés során nappali munkarendben szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A képzést gesztoráló intézet döntése szerint a szaknyelvoktatás megvalósulhat valamely szakmai tantárgy vagy diplomadolgozat-készítéssel kapcsolatos tantárgy keretében vagy előírható az alapképzésen oktatott képzési területi szaknyelvi tantárgy teljesítése. Levelező munkarendű mesterképzésben a szaknyelvtanulás nem kötelező. A szaknyelvoktatásról bővebb információ a 4.3.12. Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás fejezetben található.

A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei

• a képzés összes kötelező tantárgyának, a kötelezően választott tantárgyainak teljesítése, valamint a tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a diplomadolgozat készítésre adható kreditek teljesítése összesen 120 kredit értékben;
• az 5 kredit értékű szakmai gyakorlat teljesítése.

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei:

• végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
• diplomadolgozat benyújtása és bírálók általi elfogadása;
• a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.

A záróvizsga részei:

• szaktárgyi komplex vizsga (tantárgyi vizsga);
• diplomadolgozat védés.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

A 2021/22. tanévtől felmenő rendszerben:

A 2021/22. tanévben és azt követően a szakon tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tanterv kötelező állattenyésztő mérnöki szakmai ismeretek modul ismeretanyagából tesznek komplex vizsgát az alábbiak szerint:

Szaktárgyi komplex vizsga, amely magában foglalja mindazon komplex állattudományi, nemesítési ismereteket, amelyeket a hallgató a képzés során a különböző tárgyakban elsajátított. A kihúzott záróvizsga tételről – szabad előadás formájában – a legfontosabb szakmai ismereteket szintetizálva kell a vizsgázónak felelnie és válaszolnia a vizsgabizottság által feltett kérdésekre. A záróvizsga során a hallgató egy tételt húz a tételsorból.

A komplex tételsort az érintett tantárgyfelelősök bevonásával a szakfelelős állítja össze minden tanévben.

A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása a 2020/21. tanévtől

A 4.3.16. Záróvizsga és a 4.3.17. Az oklevél fejezetben leírtak szerint.

A képzés tanterve