Mi mit jelent? Alapfogalmak

Utolsó frissítés: 2022 november 11.

Állami ösztöndíj: az állami ösztöndíjas (2012. szeptember 1. előtt: államilag támogatott) hallgató képzésének költségét a magyar állam viseli. Ahhoz azonban, hogy az állami ösztöndíjas hallgató állami ösztöndíjas maradhasson, teljesítenie kell a nemzeti felsőoktatról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján a Hallgatói Térítések és Juttatások Szabályzatban (HJT)  rögzített feltételeket. Az állami ösztöndíjas hallgatónak is keletkezhetnek befizetési kötelezettségei a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban (TVSz), valamint a HJT-ben rögzített esetekben (pl. határidők mulasztása, késedelmes tantárgyfelvétel vagy leadás, ismételt vizsgadíj stb.).

Magyar állami ösztöndíjas hallgató/képzés: a magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató/képzés.

Önköltséges képzés: a képzés teljes képzési költségét a hallgató viseli.

Képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, illetve az a tudás, amelynek megszerzése esetén az adott szakon oklevél kiadható. A képzési és kimeneti követelményeket az alap- és mesterképzések, felsőoktatási szakképzések, osztatlan képzések esetében miniszteri közlemény, szakirányú továbbképzések esetében az Oktatási Hivatal képzés nyilvántartásba vételi határozata tartalmazza.

Képzési terület: azoknak a szakoknak kormányrendeletben meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek.

Képzési idő: a képzésre vonatkozóan jogszabályban rögzített, képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott félévek száma, mely az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges. A hallgató tanulmányi ideje a képzési időtől eltérhet.

Tanulmányi idő: az adott szakon folytatott tanulmányok ideje, az aktív és passzív félévek együttes száma. A tanulmányi idő a képzési időnél hosszabb és rövidebb is lehet.

Támogatási idő: Az az időszak, amely alatt az állami (rész)ösztöndíjas képzésre felvételt nyert és beiratkozott hallgató állami (rész)ösztöndíjas formában folytathatja tanulmányait. A hallgató által igénybe vett támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre a hallgató bejelentkezett. Egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben. A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.

Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés: az a képzési forma, amely esetén az Egyetem a vele hallgatói jogviszonyban nem álló személlyel – külön felvételi eljárás nélkül – önköltséges finanszírozási formában, legfeljebb két félévig, részismeretek megszerzése érdekében hallgatói jogviszonyt létesít.

Résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet. Vendéghallgató: belföldi vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló, az intézményben résztanulmányokat folytató hallgató.

Tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak.

Félév: öt hónapból álló oktatásszervezési időszak.

Képzési időszak: a képzési idő (félév) tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra.

Kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges. Egy kredit átlagosan harminc tanulmányi munkaórát jelent, a kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták – nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott.
Kritériumkövetelmény: a képzési és kimeneti követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kredit. Ilyen lehet pl. a szigorlat, a testnevelésben való részvétel, a komplex vizsga, a képesítési követelményekben előírt nyelvi követelmény.

Kurzus: tantárgyon belüli egység, amely a tantárgy mintatantervben vagy szabadon választható tantárgykínálatban rögzített óratípusának vagy óratípusainak megfelelő, a Neptun Egységes Tanulmányi Rendszerben rögzített, adott félévben oktatott megvalósítási formája. A kurzus típusai: előadás (elmélet), gyakorlat, szeminárium, laborgyakorlat, terepgyakorlat (tanulmányi szemle, műhely), szakdolgozat (egyéni konzultáció) vagy vizsgakurzus (CV kurzus).

Mintatanterv: az adott szakon egy célszerű lehetőséget kínál a hallgatónak arra, hogy a végzettséghez, illetve szakképzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet a képzési és kimeneti követelményekben rögzített képzési idő alatt teljesíteni.

Tanterv: egy szak képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően összeállított képzési terve, amelynek elemei: képzési szakonkénti bontásban a tantárgyak, tantervi egységek alapján meghatározott óra- és vizsgaterv a követelmények teljesítésének ellenőrzési, értékelési rendszere, valamint a tantárgyak, tantervi egységek tantárgyi programja.

Mobilitási ablak: a képzés mintatantervébe beépített, nemzetközi mobilitásra fenntartott időszak (félév), amely ösztönzi a hallgatókat vendéghallgatói jogviszony keretében, jellemzően külföldi résztanulmányok folytatására. Ennek keretében a fogadó felsőoktatási intézményben az Egyetem képzésre (szakra) vonatkozó mintatantervében a félévre előírt tantárgyakkal megfeleltethető és tantárgybefogadási eljárás keretében befogadható tantárgyakat tudnak teljesíteni.

Nappali munkarend: a teljes idejű képzés a nappali képzés munkarendje szerint heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon megszervezett képzés.

Részidős képzés: esti vagy levelező munkarend szerint szervezett képzés:

a) esti képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után, vagy a heti pihenőnapon kerül sor,
b) levelező képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint – az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kettő hetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon az Egyetemen, valamint a képzés fennmaradó részében a távoktatás módszereinek alkalmazásával kerül sor.

Duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak – képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó – tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik.

Előkövetelmény: egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritériumkövetelmény igazolt teljesítése. Az előkövetelmény lehet részleges vagy teljes. Részleges előkövetelmény esetén a ráépülő tantárgy felvehető az alapozó tantárgy félév végi aláírása birtokában, a tantárgy teljesítettsége nélkül, de az alapozó tárgy teljesítése nélkül nem szerezhet eredményt a ráépülő tárgyból. Teljes előkövetelmény esetén a ráépülő tantárgy nem vehető fel az alapozó tantárgy vagy kritériumkövetelmény teljesítettsége nélkül.

Az előtanulmányi rend a szak tantervében szereplő tantárgyak előkövetelményeinek összessége.

Felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azokra a hallgatókra lehet érvényesíteni, akik a bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat, illetve azokra, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel.

Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, a képzésre történő beiratkozást (hallgatói jogviszony létesítést) követő félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz és a hallgatói jogviszonya fennáll. Aktív a féléve annak az Egyetem szervezésében vagy engedélyével külföldön résztanulmányokat folytató vagy gyakorlatot végző hallgatónak, aki az adott félévre bejelentkezett.

A passzív félév a hallgató bejelentése alapján az a félév, amelyben egyetlen tantárgyat sem vesz fel, tanulmányait szünetelteti. Hivatalból passzív a félév, amennyiben a hallgató az adott félévi bejelentési kötelezettségének a tanév időbeosztásában meghatározott határidőig, de legkésőbb az őszi félév esetén október 14-ig, a tavaszi félév esetén március 14-ig nem tesz eleget. A hivatalból passzív félévet az Oktatási Igazgatóság illetékes szervezeti egysége állapítja meg és jegyzi be a NEPTUN TR-be.

Belső párhuzamos képzés esetén a hallgató az Egyetemen belül egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzése érdekében több szakon folytat tanulmányokat.

Beiratkozási időszak: az az időszak, amely alatt a felvételt nyert jelentkező vagy átvételt nyert hallgató hallgatói jogviszonyt létesít.
Hallgatói képzési szerződés: a felsőoktatási intézmény és az önköltséges képzésre besorolást (felvételt) nyert hallgató között a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 39. § (3) bekezdése szerint létesített szerződés. A hallgató önköltséges képzésre történő átsorolása esetén is képzési szerződést kell kötni.

Bejelentkezési időszak: az az időszak, amely alatt az Egyetem hallgatója az első beiratkozást (felvételt vagy átvételt) követő további féléveiben a NEPTUN tanulmányi rendszeren keresztül bejelenti, hogy az adott félévét aktív vagy passzív félévként kívánja-e nyilvántartatni.

A tantárgyfelvétel a tantárgyfelvételi időszakon belül – illetve ezen kívül csak a TVSZ-ben meghatározott engedély esetén – egy tantárgy meghirdetett előadási és/vagy gyakorlati és/vagy laborgyakorlati és/vagy terepgyakorlati és/vagy konzultációs óráira (kurzusára) vagy annak vizsgakurzusára való jelentkezés. A tantárgyfelvételt a képzés (szak) mintatanterve tantárgyi előkövetelmények teljesítéséhez kötheti.

A terepgyakorlat olyan tantermi oktatáson kívüli gyakorlati oktatási forma, amely szervesen kapcsolódik valamely tantárgy elméleti tananyagához. A terepgyakorlat az Egyetem valamely üzemi területén (pl. kísérleti üzem, arborétum) vagy valamely vállalati, szakmai partnernél valósul meg. A mintatantervben az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó terepgyakorlat mennyisége napokban vagy órákban kerül megadásra. Terepgyakorlat a képzés mintatanterve alapján tantárgyhoz nem kötődően is szervezhető.

Szakmai gyakorlat: felsőoktatási szakképzésben, alap-, mester- és osztatlan képzésben, külső gyakorlóhelyen vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő részben önálló hallgatói tevékenység.

A NEPTUN Egységes Tanulmányi Rendszer (NEPTUN TR) a hallgatók személyes és különleges, a jogviszonnyal, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, illetve tanulmányi és vizsgaügyeivel összefüggő adatainak, valamint az oktatók, kutatók tanárok felsőoktatási információs rendszer felé jelentendő adatainak – hatályos jogszabályoknak megfelelő – nyilvántartására alkalmas informatikai program.

Szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés.

Specializáció: az adott szak részét képező, önálló szakképzettséget nem eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés.

Szakirány: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés.

Szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg, valamint a szakirányú továbbképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben megszerezhető, a szak és a szakirány vagy specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben, felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerése.

Tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, laborgyakorlat, terepgyakorlat /műhelygyakorlat, tanulmányi szemle/, konzultáció), amelynek időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc.

Intézet: az Egyetemen az oktatási, tudományos kutatási és a művészeti alkotótevékenységet, mint alaptevékenységet ellátó szervezeti egységek.

Végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének és benyújtásának kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja – ideértve a szakdolgozatra (diplomamunkára) adható krediteket is, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett.

A gyakorlati jegy (félévközi jegy) a tantárgy tanulmányi követelményeinek félévközi, folyamatos értékelésén alapul, a hallgató félévközi teljesítményének kifejezésére szolgáló érdemjegy, amely szorgalmi időszakban, de legkésőbb a vizsgaidőszak második hetében, a tantárgy követelményrendszerében meghatározott értékelési eljárás keretében szerezhető.

Vizsga (kollokvium): az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött – ellenőrzési formája.

Javító vizsga: Egy adott tantárgyból tett sikertelen vizsga első alkalommal történő javítása.

Ismétlő javító vizsga: A tantárgyból tett sikertelen javító vizsga megismétlése.

A vizsgakurzus (CV kurzus): az adott tantárgy többedik alkalommal történő felvétele tanóra nélkül, félév végi aláírás birtokában, vizsgateljesítés céljából. Vizsgakurzus keretében gyakorlati jeggyel záruló tantárgy is meghirdethető.