Gyermekkultúra mesterképzési szak

Utolsó frissítés: 2024 szeptember 28.

Az MA szintű gyermekkultúra mesterképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik megfelelő tudással rendelkeznek a gyermekkultúra művelése és alkalmazása területén. Képesek arra, hogy átfogóan alkalmazzák és kutassák a kultúra és a nevelés összefüggő rendszerét a nevelési, a tanulási folyamatok tekintetében, kiemelt figyelmet fordítva a kulturális, nemzeti identitásra és a különböző szociokulturális környezetben élő gyerekek kulturális kötődéseire. Az intézményes nevelés első szakaszaiban és a közművelődés színterein a nevelési környezet valamennyi szereplőjével együttműködve képesek támogatni a gyermekek fejlődését a kultúra értékeinek tevékeny elsajátítása során. Felkészültekké válnak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

A képzésben megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség a képzési és kimeneti követelmények szerint:

• végzettségi szint: mesterfokozat (master, MA);
• szakképzettség: okleveles gyermekkultúra szakos pedagógus (Educator in Early Childhood Cultura Studies).

A képzés képzési ideje: 4 félév

Munkarend: nappali vagy levelező munkarend

A képzés finanszírozási formája: állami ösztöndíjas vagy önköltséges

Szakfelelős: Gombos Péter PhD egyetemi docens

Képzési hely: Kaposvár (Kaposvári Campus)

Képzés nyelve: magyar

Választható specializációk

VÁLASZTHATÓ SPECIALIZÁCIÓ	SPECIALIZÁCIÓFELELŐS	MELY MUNKARENDBEN ÉS KÉPZÉSI HELYEKEN HALLGATHATÓ?
Gyermekkultúra az iskoláskor előtt	Dr. Podráczky Judit egyetemi docens	nappali és levelező munkarendben
Gyermekkultúra az első iskolaévekben	Dr. Gombos Péter egyetemi docens	nappali és levelező munkarendben

 

 

 

 

 

 

 

A gyermekkultúra mesterszakon a hallgatók az első félévben választanak specializációt, a specializációs tantárgyak hallgatása a második félévben kezdődik. A választható specializációk az egyes korosztályok sajátosságainak figyelembevételével segítenek elmélyíteni a mesterszakon szerzett tudást. A szak elméleti ismereteit a hallgatók a specializációnak megfelelő intézményben folytatott gyakorlaton fejleszthetik procedurális tudássá.

Specializációra történő felvétel feltételei

A hallgatók első félévük megkezdésekor tájékoztatást kapnak a specializációkról, majd az érdeklődésük és a tájékoztatók alapján választanak. A választás a NEPTUN TR-ben történik. A tájékoztatót követő héten a hallgatók a rendszerben bejelölik, hogy melyik specializációt szeretnék választani. Ezt követően az oktatási igazgatóhelyettes összesíti a választás eredményeit, a szakfelelőssel és az intézetigazgatóval közösen döntést hoznak arról, hogy melyik specializációs képzés indul a második félévtől kezdődően. Egy specializáció minimum 5 fővel indul.

Levelező munkarendű képzés sajátosságai

A levelező munkarendű képzés tanórái kettő hetente péntek délután és szombati napokon kerülnek megtartásra.

Szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlat közművelődési intézményekben (múzeumok, könyvtárak), kulturális szervezetekben, valamint bármely települési önkormányzatban, egyházi, nonprofit és civil szervezetben (amennyiben kulturális tevékenységet is folytat) végzett terepmunka, melynek időtartama a képzés tantervében teljes idejű képzésben 60 óra, részidős képzésben 20 óra. A terepen töltött idő a képzési időszakhoz kapcsolódik (a nyári szünet időtartamára is kiterjeszthető). A szakmai gyakorlat általános célja a szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott és a képzés során elsajátított ismeretek, valamint képességek, attitűdök és szakmai felelősségvállalás kompetenciáinak reflektív elmélyítése, az elsajátított ismeretek intézményi terepmunka folyamatában való alkalmazása, a szakmai fejlődés támogatása. Egy kulturális helyszínen kettő hetet tölt a hallgató.

A képzés elvégzésével megszerezhető képességek, szakmai jogosultságok

A Gyermekkultúra mesterszak a folyamatosan változó gazdasági, társadalmi kihívásokra reagálva piacképes, jól hasznosítható tudást kíván adni. Segítségével a pedagógusok szervezői, támogatói, az óvoda és az iskola világán kívülre is kitekinteni képes látásmódot sajátítanak el. A képzés az egyre változatosabb munkáltatói, civil és szülői-kliensi igényekre is megfelelő választ tud adni. A gyermekkultúra szakos pedagógusok állami, egyházi, alapítványi nevelési-oktatási intézményekben, iskolákban, óvodákban, szakmai és civil szervezeteknél, továbbá iskolán kívüli neveléssel és fejlesztéssel foglalkozó vállalkozásoknál tudnak elhelyezkedni.

A végzett gyermekkultúra szakos pedagógusok:

• Ismerik a gyermekkultúra értelmezésének főbb elméleteit, a kultúrák kölcsönös kapcsolatát.
• Ismerik a gyermekkultúra jelentőségét a kora gyermekkori személyiség- és közösségfejlesztésben, a nemzeti, kulturális identitás formálódásában.
• Alapvető ismeretekkel rendelkeznek a gyermekek és közösségeik, családjaik szociokulturális kötődésének, fejlődésük támogatásának megfelelő nevelési eljárásairól, pedagógiai gyakorlatukról.
• Ismerik a gyermekkultúra területeinek érzelmi nevelést és élményalapú tanulást szolgáló lehetőségeit a kora gyermekkorban.
• Ismerik azokat a nemzetközi és hazai kutatásokat, amelyek a gyermek kulturális tevékenységének komplex képességfejlesztő hatásait vizsgálják a gyermekjáték, az ének, a zene, a tánc, a vizuális kultúra, továbbá a gyermekszínjáték, a drámajáték, a fotó, a film, a televíziózás, a rádiózás, az internet kultúrája, valamint az óvodai és iskolai ünnepek, az óvoda kultúrája, az iskola kultúrája területén.
• Ismerik a kora gyermekkori kulturális tevékenységek, színterek, személyiség- és közösségfejlesztés pedagógiai fókuszú kutatásának módszereit.
• A gyermekkultúra eszköztárát képesek az érzelmi nevelés, az élményalapú gyermeki tanulás folyamatainak szolgálatába állítani.
• Felkészültek a gyermekkultúra és a nevelés hazai és nemzetközi eredményeinek kritikai értelmezésére.
• Képesek a helyi társadalmi sajátosságoknak, hagyományoknak, a gyermekintézmények nevelési céljainak megfelelő kulturális programok tervezésére, koordinálására, megvalósítására, intézményük nevelési gyakorlatának megújítására.
• Képesek szakértőként részt venni a gyermekkultúra és a nevelés összefüggéseit, a kultúra tevékeny művelésének a gyermeki fejlődésben játszott szerepét elemző kutatásokban.

Szaknyelvoktatás

A hallgatóknak a mesterképzés során nappali munkarendben szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A képzést gesztoráló intézet döntése szerint a szaknyelvoktatás megvalósulhat valamely szakmai tantárgy vagy diplomadolgozat-készítéssel kapcsolatos tantárgy keretében vagy előírható az alapképzésen oktatott képzési területi szaknyelvi tantárgy teljesítése. Levelező munkarendű mesterképzésben a szaknyelvtanulás nem kötelező. A szaknyelvoktatásról bővebb információ a 4.3.12. Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás fejezetben található.

A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei

• a képzés összes kötelező tantárgyának és a szakmai gyakorlat teljesítése, valamint tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a diplomadolgozat-készítésre adható kreditek teljesítése összesen 120 kredit értékben.

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei:

• végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
• diplomadolgozat benyújtása és bírálók általi elfogadása;
• az Egyetem felé fennálló tartozások kiegyenlítése.

A diplomaterv témákat a szaktanszékek hirdetik meg. Az alapozó tantárgyakat oktató tanszékek is meghirdethetnek diplomaterv témát. A diplomamunka elkészítésével a hallgató igazolja, hogy az elsajátított tananyagot önállóan alkalmazni tudja. A diplomaterv saját vizsgálati, felmérési, elemzési, javaslati és tervi munkarészt tartalmaz. A hallgató a javasolt témák közül választ, vagy érdeklődési körének megfelelő téma kidolgozását kezdeményezheti az illetékes tanszéken.

A záróvizsga részei:

• szakdolgozat bemutatása és védése,
• szóbeli komplex szaktárgyi vizsga.

A záróvizsga két részből áll:

Első eleme a szakdolgozat bemutatása és védése

A szakdolgozat azt bizonyítja, hogy a hallgató képes a végzettségéhez kapcsolódó szakterületen önálló feladatmegoldásra, témafeldolgozásra. Ez jelentheti a szakirodalom és a gyermekkultúra szakterületein folyó kutatások eredményeinek elemző, célzott felhasználását, és/vagy pedig a hallgató saját empirikus kutatási eredményeinek bemutatását. A Gyermekkultúra mesterszak jellegének megfelelően gyakorlati relevanciával is rendelkező elméleti-empirikus kutatási témák/feldolgozási módszerek javasoltak.

Második eleme a két tétel húzásából álló komplex vizsga:

• az egyik tételsor (Törzstárgyi tematika) az általános témaköröket tartalmazza, amely komplex módon foglalja magába a gyermekkultúra mesterszakon elsajátított ismereteket;
• a másik tételsor (Specializációs tematika) hallgató által választott specializáció ismereteihez kapcsolódó komplex szóbeli vizsga.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

A törzsanyag ismeretkörei:

1. A gyermekkor kulturális antropológiája.
2. A gyermekkultúra értelmezési keretei, a kultúrák kölcsönös kapcsolata.
3. Szociokulturális animáció.
4. Az alkotástól a befogadásig.
5. Gyermekkultúra és esztétika.
6. Játék és tanítás/tanulás.
7. Zenei nevelés.
8. A gyermekirodalom.
9. Bábjáték és drámapedagógia.
10. Élményalapú tanulási módszerek – élménypedagógia.

Specializációs tematika:

1. A gyermekkultúra és a közösségfejlesztés.
2. Gyermekek biblioterápiája.
3. Rendezvények szervezése, rendezése.
4. Múzeumi tanulás – múzeumpedagógia.
5. Gyermekek a digitális világban.
6. Hagyományos mesemondás.

A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása a 2020/21. tanévtől

A 4.3.16. Záróvizsga és a 4.3.17. Az oklevél fejezetben leírtak szerint.

A képzés tanterve