Környezetmérnöki mesterképzési szak

Környezetmérnöki mesterképzési szak

Utolsó frissítés: 2024 október 01.

A képzés célja környezetmérnökök képzése, akik korszerű természettudományos, ökológiai, műszaki, közgazdasági és irányítási ismeretek birtokában képesek a meglévő és potenciális környezeti veszélyek azonosítására, felmérésére, a környezeti károk megelőzésére, illetve csökkentésére, továbbá kárelhárítási projektek tervezése és irányítására. Korszerű informatikai ismeretek alapján képesek tervező, modellező és szimulációs szoftverek segítségével összetett mérnöki és tudományos tervező és elemző feladatok ellátására. Megfelelő technológiai megoldásokat dolgoznak ki és alkalmaznak a környezeti szennyezések megelőzésére, valamint a hulladék feldolgozás és hasznosítás (recycling) területén mérnöki tervező, irányító feladatot látnak el. Képesek környezetvédelmi technológiákat és környezethasználatokat optimalizálni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

A képzésben megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség a képzési és kimeneti követelmények szerint:

  • végzettségi szint: mesterfokozat (master, MSc);
  • szakképzettség: okleveles környezetmérnök (Environmental Engineer).

A képzés képzési ideje: 4 félév

Munkarend: nappali vagy levelező munkarend

A képzés finanszírozási formája: állami ösztöndíjas vagy önköltséges

Szakfelelős: Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

Képzési helyek: Gödöllő (Szent István Campus)

Képzés nyelve: magyar vagy angol

Választható specializációk:

  • talaj- és vízvédelem
  • hulladékgazdálkodás

Specializációra történő felvétel feltételei

Specializáció a tanév időbeosztásában rögzített időpontig választható. Az egyes specializációk minimum 5 fő jelentkezése, ill. az évfolyamlétszám jelentkezése esetén indulhatnak.

Levelező munkarendű képzés sajátosságai

A tanterv, az ismeretek egymásra épülése, a specializálódási lehetőség és a záróvizsga követelmények megegyeznek a nappali munkarendű képzéssel. A tanórákra tömbösítve, három öt napos munkahéten kerül sor.

Szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlat legalább négy hét időtartamú gyakorlat, melyet a hallgató szabadon választott, a képzésnek megfelelő szakmai profillal rendelkező cégnél vagy szervezetnél tölt el.

A képzés elvégzésével megszerezhető képességek, szakmai jogosultságok

A végzett okleveles környezetmérnökök képesek:

  • a környezetvédelmi szakterületen felmerülő problémák megoldásában alkalmazni a megszerzett általános és specifikus matematikai, természet‐ és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat;
  • a szakterületükön anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven publikációs tevékenységet és tárgyalásokat folytassanak;
  • környezetvédelmi vezetői feladatok ellátására;
  • nemzetközi vagy határokon átnyúló projektekben felmerülő feladatok ellátására és vizsgálati eredményei, kidolgozott tervdokumentációi társadalmi és szakmai fórumokon történő bemutatására;
  • a talaj-, földtani közeg-, víz-, levegő-, zaj-és rezgésvédelmi, élővilág-védelmi, remediációs valamint a hulladék-csökkentés, kezelés és feldolgozás szakterületeken jelentkező mérnöki beavatkozások összetett tervezésére, megvalósítására és fenntartására;
  • a környezeti minták vételének tervezésére és lebonyolítására, átfogó laboratóriumi vizsgálatára és elemzésére, monitoring rendszerek alkalmazására, a vizsgálati eredmények értékelésére és dokumentálására;
  • környezetvédelmi kárelhárítási módszerek összetett alkalmazására, kárelhárítás előkészítésére és a kárelhárítás koordinációjára;
  • környezeti hatásvizsgálatok tervezésére, végzésére és hatástanulmányok kivitelezésének megtervezésére és irányítására;
  • integrált ismeretek alkalmazására a környezetvédelmi berendezések, folyamatok, technológiák, valamint a kapcsolódó elektronika és informatika szakterületeiről;
  • környezetvédelmi műszaki rendszerek és folyamatok modellezésére, üzemeltetésére és irányítására;
  • környezetközpontú irányítási rendszerek tervezésére, bevezetésére és működtetésére;
  • energiahatékonysági elemzések, felmérések, auditok végzésére, intézkedések meghatározására és megvalósításuk támogatására.

Szaknyelvoktatás

A hallgatóknak a mesterképzés során nappali munkarendben szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A képzést gesztoráló intézet döntése szerint a szaknyelvoktatás megvalósulhat valamely szakmai tantárgy vagy diplomadolgozat-készítéssel kapcsolatos tantárgy keretében vagy előírható az alapképzésen oktatott képzési területi szaknyelvi tantárgy teljesítése. Levelező munkarendű mesterképzésben a szaknyelvtanulás nem kötelező. A szaknyelvoktatásról bővebb információ a 4.3.12. Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás fejezetben található.

A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei:

  • a képzés összes kötelező tantárgyának és a szakmai gyakorlat teljesítése, valamint tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a diplomadolgozat-készítésre adható kreditek teljesítése összesen 120 kredit értékben.

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei:

  • végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
  • szakdolgozat benyújtása és bírálók általi elfogadása;
  • a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.

A záróvizsga részei:

  • szaktárgyi komplex vizsga (tantárgyi vizsga);
  • szakdolgozat védés.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

A 2021/22. tanévtől felmenő rendszerben:

  1. A levegő, a vizek ill. a talajok védelmét szolgáló műszaki megoldások bemutatása a mindennapi technológiákban, példákon keresztül.
  2. Elemmozgások monitorozása a talaj/víz/üledék rendszerben. Speciációs analízis, frakcionálás, biológiai hozzáférhetőség és környezeti mobilitás szerint.
  3. Környezetszennyező anyagok, ökoszisztémákba kerülésük és terjedésük. Ökotoxikológiai tesztek.
  4. Üvegházhatású gázok természetes és agro-ökoszisztémákból történő emissziójának monitorozása. Lokális, regionális és globális modellek, „nemzetközi leltár” és szabályozás.
  5. Mérnöki beavatkozási lehetőségek a nitrogén körforgalom szabályozásában.
  6. Az energiatermelés környezeti és technológiai problémái.
  7. A környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályozása.
  8. Közműrendszerek és a környezet.
  9. A szennyvíziszap, és hígtrágya szántóföldi elhelyezésének feltételrendszere, szabályozása, engedélyezése.
  10. Az erózió mértékének becslése és az erózió elleni védekezési eljárások.
  11. Az Európai Unió Talajvédelmi stratégiája. Talajvédelmi terv készítése és annak szabályozása.
  12. Az aerob ill. anaerob biológiai hulladékkezelés technológiai és környezeti elemzése, a végtermékek hasznosítása konkrét példákkal.
  13. Ipari szennyvíztisztítás.
  14. Kolloid rendszerek, felületi jelenségek az ipari technológiákban.

A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása a 2020/21. tanévtől

A 4.3.16. Záróvizsga és a 4.3.17. Az oklevél fejezetben leírtak szerint.

A képzés tanterve