Mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnöki mesterképzési szak

Mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnöki mesterképzési szak

Utolsó frissítés: 2024 szeptember 27.

A képzés célja mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnökök képzése, akik a mesterképzésben megszerzett ismeretek birtokában képesek a mezőgazdasági vízgazdálkodás szakterületén belül a fenntartható integrált vízgazdálkodás eszközrendszerének kreatív mérnöki alkalmazására. A képzettségük birtokában magas szinten képesek együttműködni szakterületéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi feladatok megoldásában. Alkalmasak a tervező-fejlesztő mérnöki, kutatói, illetve vezetői munkakörök betöltésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

A képzésben megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség a képzési és kimeneti követelmények szerint:

  • végzettségi szint: mesterfokozat (master, MSc);
  • szakképzettség: okleveles mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnök (Agricultural Water Management Engineer).

A képzés képzési ideje: 4 félév

Munkarend: nappali

A képzés finanszírozási formája: állami ösztöndíjas vagy önköltséges

Szakfelelős: Dr. Waltner István egyetemi docens

Képzési hely szakkoordinátorok:

  • Futó Zoltán egyetemi docens
  • Grósz János egyetemi adjunktus

Képzési helyek:

  • Gödöllő (Szent István Campus)
  • Szarvas (Szent István Campus, Szarvasi Képzési Hely)

Képzés nyelve:

  • Gödöllő képzési helyen: magyar vagy angol
  • Szarvas képzési helyen: magyar

Választható specializációk: a szakhoz nem tartoznak specializációk.

Levelező munkarendű képzés sajátosságai

A levelező képzés félévente 3*1 hét konzultációs időszakból áll.

Szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott legalább négy hét, 160 óra időtartamú gyakorlat mezőgazdasági vízgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységet folytató gyakorló helyen

A képzés elvégzésével megszerezhető képességek, szakmai jogosultságok

A végzett okleveles mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnökök képesek:

  • szakterületükön a klímaadaptációs megoldások kidolgozására és megvalósítására;
  • a legújabb mezőgazdasági vízgazdálkodási technológiák és eljárások alkalmazására és továbbfejlesztésére;
  • a mezőgazdasági vízgazdálkodás szakmai feladatának koordinálására;
  • eligazodni és szakmailag megalapozott véleményt alkotni az agrárgazdasághoz kapcsolódó hazai és nemzetközi gazdaságpolitikai valamint társadalmi eseményekkel kapcsolatban;
  • szakmai tevékenységükkel kapcsolatos jogszabályok önálló értelmezésére és alkalmazására;
  • irányított szervezet munkáját (tevékenységét), gyakorlati problémáit tudományos igényességgel és megfelelő módszerekkel elemzi;
  • a szakterület tevékenységrendszerének meghatározására, megtervezésére, megszervezésére;
  • saját álláspont kialakítására és annak vitában történő megvédésére általános társadalmi, agrárgazdasági, és speciális, a szakterülethez tartozó kérdésekben;
  • értő, elemző módon követni szakterületük meghatározó hazai és nemzetközi szakirodalmát;
  • a meghatározott tevékenységek végrehajtásához szükséges feltételek biztosítására, a megvalósítás folyamatos irányítására és, ellenőrzésére, illetve ennek megszervezésére;
  • a szervezet munkájának korszerűsítése érdekében a változtatás feltételeinek megteremtésére és a változtatás megvalósítására;
  • a vezetői tevékenység különböző funkcióinak gyakorlati végrehajtására, a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére, a felmerülő konfliktusok jogszerű és hatásos kezelésére;
  • projekt team kialakítására, aktív résztvevők kutatási, fejlesztési projektekben;
  • az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések különböző területeinek részletes analízisére, az átfogó és speciális összefüggések feltárására;
  • a szakmai problémák beazonosítására, azok sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére, valamint a megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására;
  • az agrárgazdaságra vonatkozó elemzéseiket ágazatokon átívelően, összefüggéseiben, komplexen megfogalmazni és értékelni;
  • szakterületükön magyarul és idegen nyelven írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni.

Szaknyelvoktatás

A hallgatóknak a mesterképzés során nappali munkarendben szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A képzést gesztoráló intézet döntése szerint a szaknyelvoktatás megvalósulhat valamely szakmai tantárgy vagy diplomadolgozat-készítéssel kapcsolatos tantárgy keretében vagy előírható az alapképzésen oktatott képzési területi szaknyelvi tantárgy teljesítése. Levelező munkarendű mesterképzésben a szaknyelvtanulás nem kötelező. A szaknyelvoktatásról bővebb információ a 4.3.12. Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás fejezetben található.

A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei:

  • a képzés összes kötelező tantárgyának és a szakmai gyakorlat teljesítése, valamint tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a diplomadolgozat-készítésre adható kreditek teljesítése összesen 120 kredit értékben.

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei:

  • végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
  • szakdolgozat benyújtása és bírálók általi elfogadása;
  • a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.

A záróvizsga részei:

  • szaktárgyi komplex vizsga (tantárgyi vizsga);
  • szakdolgozat védés.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

A 2021/22. tanévtől felmenő rendszerben:

  1. Kolloid rendszerek, felületi jelenségek az ipari technológiákban. Öntözéses szántóföldi és kertészeti termesztés: az öntözés típusai, időzítése, a növény és az öntözés kapcsolata.
  2. A lápos és árterek kezelése, fenntartása és hasznosítása: az árvizek hatása az élettelen környezeti tényezőkre, a mocsaras területek természetes vegetációjának dinamikája és hatása a vízre. Árterek hasznosításának lehetőségei.
  3. Aszály kezelése: Aszály monitoring, integrált aszálykezelés, nemzeti aszály stratégia.
  4. Monitoring a mezőgazdasági vízgazdálkodásban: modern monitoring technológiák, kihívások a mezőgazdasági monitoring területén.
  5. Mezőgazdasági vízszolgáltató rendszerek
  6. Integrált vízgazdálkodás

A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása a 2020/21. tanévtől

A 4.3.16. Záróvizsga és a 4.3.17. Az oklevél fejezetben leírtak szerint.

A képzés tanterve