Növényorvosi mesterképzési szak

Utolsó frissítés: 2024 szeptember 27.

A képzés célja növényorvosok képzése, akik megfelelő ökonómiai szemléletmód birtokában képesek a növénybetegségek megelőzésére, felismerésére és azok kezelésére, ismerik a növények termesztését, a károsítók elleni védelem lehetőségeit, elsajátították a szükséges élelmiszer- és takarmánybiztonsági, továbbá a feldolgozási alapanyagok előállításához és minőségük biztosításához szükséges ismereteket, szabályokat. Ismerik a növények termesztésének kockázati tényezőit, köztük a károsító szervezeteket, és megjelenésük esetén a gazdasági és környezeti kár megelőzése, elhárítása érdekében a növényvédelem eszköztárából a hatékony, preventív és egyben legkisebb környezeti és humán-egészségügyi kockázatot jelentő integrált védekezési módszer megválasztására képesek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

A képzésben megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség a képzési és kimeneti követelmények szerint:

• végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, MSc);
• szakképzettség: okleveles növényorvos (Plant Protection Engineer).

A képzés képzési ideje: 4 félév

Munkarend: nappali munkarend

A képzés finanszírozási formája: állami ösztöndíjas vagy önköltséges

Szakfelelős: Dr. Fail József egyetemi docens

Képzési hely szakkoordinátorok:

• Kiss József (Szent István Campus)
• Takács András Péter (Georgikon Campus)

Képzési helyek:

• Budapest (Budai Campus)
• Gödöllő (Szent István Campus)
• Keszthely (Georgikon Campus)

Képzés nyelve:

• Budapest képzési helyen: magyar
• Gödöllő képzési helyen: magyar
• Keszthely képzési helyen: magyar és angol

Szakmai gyakorlat

Az üzemi gyakorlat 4 hét időtartamú, melyet a hallgatók a lakóhelyükhöz közeli kormányhivatalok növényvédelmi hatóságainál vagy előzetesen a szakfelelőssel/ szakkoordinátorral egyeztetett helyszínen töltenek, ahol bekapcsolódnak a növényorvos szakemberek munkájába.

A képzés elvégzésével megszerezhető képességek, szakmai jogosultságok

Az mesterfokozat birtokában a növényorvosok képesek:

• az agrártudomány területén a képzés során elsajátított mezőgazdasági, növény-egészségügyi, növényvédelmi, természettudományi, műszaki, társadalomtudományi és gazdasági alapismeretek szintetizáló alkalmazására.
• tudásának folyamatos megújítására, innovatív eljárások befogadására és alkalmazására, a kapcsolódó közösségi és a nemzeti stratégiai célok (fenntartható peszticidhasználat irányelv, nemzeti cselekvési terv) megvalósítására.
• a növényeket veszélyeztető kártevők, kórokozók, gyomnövények, valamint természetes ellenségeik azonosítására, az integrált növényvédelem megtervezésére és megvalósítására.
• a gyakorlati növényvédelmi, szakigazgatási és egyéb növény-egészségügyi irányítói feladatok ellátására.
• a növény-egészségügyi, élelmiszer- és környezetbiztonsági feladatok ellátására, hatások elemzésére.
• a járványok, gradációk és invázió előrejelzésének alkalmazására, a megelőző intézkedések megtételére.
• az innovatív növényvédelmi módszerek adaptálására és továbbfejlesztésére.
• a környezet növényvédő szer terhelését csökkentő növényvédelmi eljárások alkalmazására.
• az agrártudományok területén folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra.
• a pályázati tevékenység menedzselésére és nemzetközi együttműködésre.

Szaknyelvoktatás

A hallgatóknak a mesterképzés során nappali munkarendben szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A képzést gesztoráló intézet döntése szerint a szaknyelvoktatás megvalósulhat valamely szakmai tantárgy vagy diplomadolgozat-készítéssel kapcsolatos tantárgy keretében vagy előírható az alapképzésen oktatott képzési területi szaknyelvi tantárgy teljesítése. A szaknyelvoktatásról bővebb információ a 4.3.12. Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás fejezetben található.

A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei

• a képzés összes kötelező tantárgyának, valamint a tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a szakdolgozat-készítésre adható kreditek teljesítése összesen 180 kredit értékben;
• a 80 óra szakmai gyakorlat teljesítése.

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei:

• végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
• szakdolgozat benyújtása és bírálók általi elfogadása;
• a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.

A záróvizsga részei:

• szaktárgyi komplex vizsga (tantárgyi vizsga);
• szakdolgozat védés.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

A 2021/22. tanévtől felmenő rendszerben:

A 2021/22. tanévben és azt követően a szakon tanulmányaikat megkezdő hallgatók a kötelező, szakmai szempontból legfontosabb 4-6 szaktárgy ismeretanyagából tesznek komplex vizsgát, mely alapján tételsor kerül kiadásra.

A szaktárgyi komplex vizsga („A” tételek) tárgyai a hazánkban termesztett jelentősebb szántóföldi és kertészeti kultúrák integrált növényvédelmi technológiai ismereteire épülnek. A tételes felelet második része („B” tételek), az adott kultúrához kapcsolódóan részletes elméleti és gyakorlati ismereti hátteret méri fel. A vizsga során a hallgató egy tételt húz a tételsorból.

Az „A” és „B” tételsort a szakfelelős és a szakkoordinátorok állítják össze.

A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása a 2020/21. tanévtől

A 4.3.16. Záróvizsga és a 4.3.17. Az oklevél fejezetben leírtak szerint.

A képzés tanterve