Agrár-műszaki rendszermérnök mesterképzési szak

Agrár-műszaki rendszermérnök mesterképzési szak

Utolsó frissítés: 2024 szeptember 26.

​​​​A szak képzési célja olyan szakemberek képzése, akik interdiszciplináris ismeretekkel rendelkeznek a műszaki és az agrártudományok terén. Az agrártudományi alapképzés (BSc) alatt megszerzett ismereteket műszaki, technológiai, adattudományi, menedzsment és gazdaságtani ismeretekkel kiegészítve agrárgazdaságok irányítására, műszaki és/vagy gazdasági rendszerfolyamatok, illetve vállalati projektek menedzsmentjének kialakítására és működtetésére, szakmai irányító, tervező, szintetizáló kutatási és innovációs tevékenység végzésére válnak alkalmassá az agrár-műszaki rendszermérnök szakon végzett hallgatók. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására. A képzés 15 kredites diplomamunka készítési programmal zárul, amelyet mezőgazdasági-műszaki és agrárdigitalizációs területen teljesíthetnek a hallgatók.

A képzésben megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség a képzési és kimeneti követelmények szerint:

  • végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc);
  • szakképzettség: agrár-műszaki rendszermérnök (Biosystems Engineer).

A képzés képzési ideje: 3 félév

Munkarend: nappali vagy levelező munkarend

A képzés finanszírozási formája: állami ösztöndíjas vagy önköltséges

Szakfelelős: Dr. Kátai László egyetemi tanár

Szakkoordinátorok: Dr. Kári-Horváth Attila egyetemi docens

Képzési hely: Gödöllő

Képzés nyelve: magyar

Választható specializációk

Specializáció definiálása nem történik.

Levelező munkarendű képzés sajátosságai

A tanterv, az ismeretek egymásra épülése, és a záróvizsga követelmények megegyeznek a nappali munkarendű képzéssel. Gödöllői képzési helyen a levelező munkarendű képzés tanórái általában pénteki és szombati napokon kerülnek megtartásra, kivétel az első héten, amikor szerdától péntekig vannak az órák.

A képzés elvégzésével megszerezhető képességek, szakmai jogosultságok

  1. tudása
  • Ismeri a mezőgazdasági tevékenység (termelés, feldolgozás, értékesítés) egészére vonatkozó alapfogalmakat, tényeket, főbb jellegzetességeket és összefüggéseket.
  • Ismeri a mezőgazdasági ágazatban használatos korszerű technológiákat és azok gyakorlati alkalmazását.
  • Ismeri az agrár-műszaki szakterület termelőeszközeit és azok üzemeltetésének feltételeit, szabályait.
  • Ismeri és érti az agrár szakterület műszaki folyamatainak szervezési és üzemeltetési eljárásait.
  • Ismeri a termelő és szolgáltató folyamatok reál, humán, illetve gazdasági és társadalmi összefüggéseit.
  • Ismeri a vállalkozás, gazdálkodó szervezet irányítási és a projektek tervezési és vezetési szabályait.
  • Ismeri a logisztikai folyamatokat, azok lebonyolításának módjait, technikai lehetőségeit.
    1. képességei
  • Képes a mezőgazdasági vállalkozások és szervezeti egységeik vezetésére, a gazdálkodó szervezetben a gazdálkodási folyamatok, projektek tervezésére és irányítására, illetve az erőforrásokkal történő hatékony gazdálkodásra.
  • Képes a mezőgazdasági műszaki rendszerek és folyamatok alapvető modelljeinek megalkotására, új modellek megalkotására.
  • Képes alkalmazni a mezőgazdasági gépészeti rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki előírásokat, a gépek, gépészeti berendezések beállításának, üzemeltetésének elveit és gazdaságossági összefüggéseit.
  • Képes a gépészeti termék-, folyamat- és technológiai tervezés kapcsolódó számítási, modellezési elveinek és módszereinek alkalmazására.
  • Képes a megszerzett agrárinformatikai ismereteket a szakterületén adódó feladatok megoldásában, illetve a fejlesztési folyamatok vállalati bevezetésének támogatása során alkalmazni.
  • Képes az érintett szakterületen előállított termékek és szolgáltatások értékesítésében való aktív közreműködésre.
  • Képes a hatályos közösségi és nemzeti támogatási rendeletek értelmezésére és alkalmazására.
  • Megszerzett magas szintű szakmai ismeretei segítségével értelmezi és rendszerezi szakmai feladatait.
    1. attitűdje
  • Nyitott az agrár-műszaki szakterület alapozó, általános és specifikus ismereteire.
  • Munkája során vizsgálja a gazdasági és műszaki fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét, és törekszik azok megvalósítására.
  • Törekszik az agrár-műszaki szakterület folyamatos technológiai fejlődésének figyelemmel kísérésére, új ismeretek elsajátítására.
  • Törekszik arra, hogy döntéseit a jogszabályok és az etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg.
  • Felméri és mérnöki, vezetői szintű feladataihoz igazítja kommunikációját.
  • Elvárja az együttműködést, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladataiban is megjeleníti azt.
    1. autonómiája és felelőssége
  • Szakterületét érintő szakmai kérdésekben önállóan, szakmai felelősségtudattal képes döntések meghozatalára, vállalja döntésének következményeit.
  • Saját munkájának eredményeit reálisan értékeli.
  • Szakmai felelősségtudattal, önállóan dönt munkaszervezési és feladatkijelölési esetekben.
  • Felelősséget vállal a rábízott szervezeti egységek, személyek, eszközök, berendezések biztonságos és eredményes működéséért.
  • Kutatási és fejlesztési munkafolyamatokban autonóm módon képviseli véleményét.

Szaknyelvoktatás

A hallgatóknak a mesterképzés során nappali munkarendben szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A képzést gesztoráló intézet döntése szerint a szaknyelvoktatás megvalósulhat valamely szakmai tantárgy vagy diplomadolgozat-készítéssel kapcsolatos tantárgy keretében vagy előírható az alapképzésen oktatott képzési területi szaknyelvi tantárgy teljesítése. Levelező munkarendű mesterképzésben a szaknyelvtanulás nem kötelező. A szaknyelvoktatásról bővebb információ a 4.3.12. Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás fejezetben található.

A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei:

  • a képzés összes kötelező és kritérium tantárgyának teljesítése, valamint a tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a diplomamunka-készítésre adható kreditek teljesítése összesen 90 kredit értékben.

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei:

  • végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
  • diplomamunka benyújtása és bírálók általi elfogadása;
  • a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.

A záróvizsga részei:

  • szaktárgyi komplex vizsga (tantárgyi vizsga);
  • szakdolgozat védés.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

A szakmai komplex vizsga a szakmai szempontból legfontosabb 4-6 tantárgy ismeretanyagára épül, mely alapján tételsor kerül kiadásra.

A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása a 2024/25. tanévtől

A 4.3.16. Záróvizsga és a 4.3.17. Az oklevél fejezetben leírtak szerint.

A képzés tanterve