Állattenyésztő mérnöki alapképzési szak

Utolsó frissítés: 2024 december 10.

A képzés célja állattenyésztő mérnökök képzése, akik állattenyésztési, növénytermesztési, műszaki, gazdasági és informatikai tudásuk birtokában ismerik a hazai és Európai Unió mezőgazdaságát, azon belül is az állattenyésztés gazdasági és társadalmi szerepét. Képesek az állati termék-előállítás közvetlen irányítására, egy adott gazdaságban alkalmazott technológiai folyamatok szükség szerinti módosítására, új technológiák bevezetésére. Munkájuk során olyan megoldásokat keresnek és részesítenek előnyben, amelyek a társadalom és az egyének egészségének megóvását támogatják, illetve a környezet védelmét is szem előtt tartják. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.
A képzésben megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség a képzési és kimeneti követelmények szerint:

• végzettségi szint: alapfokozat (bachelor, BSc);
• szakképzettség: állattenyésztő mérnök (Animal Husbandry Engineer).

A képzés képzési ideje: 7 félév
Munkarend: nappali vagy levelező munkarend - nappali munkarendben duális formában is indul
A képzés finanszírozási formája: állami ösztöndíjas vagy önköltséges

Szakfelelős: Dr. Holló Gabriella egyetemi docens (Kaposvári Campus)
Képzési hely szakkoordinátorok:
-    Dr. Polgár József Péter egyetemi docens (Georgikon Campus)
-    Dr. Kovács-Weber Mária egyetemi docens (Szent István Campus)
Képzési helyek:
-    Kaposvár (Kaposvári Campus) – nappali és levelező munkarendben
-    Keszthely (Georgikon Campus) – nappali munkarendben
-    Gödöllő (Szent István Campus) – nappali munkarendben
Képzés nyelve: mindhárom képzési helyen: magyar

Választható specializációk

 

Specializációra történő felvétel feltételei

A 2021/22. tanévtől felmenő rendszerben: az Állattenyésztő mérnöki alapképzési szak nappali és levelező munkarendű hallgatói a második félévben, a tanév időbeosztásában meghatározott időszakban választanak specializációt.
A specializáció-választás menete: a szakot gesztoráló intézet (Állattenyésztési Tudományok Intézet) igazgatója a szakfelelőssel/szakkoordinátorral, illetve a specializáció felelőssel egyeztetve az adott időszakra meghirdethető specializációkat az azokra felvehető hallgatók tervezett (min. és max.) létszámát a megelőző félév bejelentkezési időszakának végéig határozza meg. Amennyiben a specializációt választó hallgatók létszáma meghaladja a specializáció tervezett maximális létszámát, akkor a hallgatókat a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 2. függelékben meghatározott feltételek szerint rangsorolják és ennek alapján döntenek a specializációra jelentkezők felvételéről, vagy a jelentkezés elutasításáról. A specializációra történő jelentkezéseket az érintett specializáció felelőse a szakfelelőssel egyeztetve véleményezi, az indítható specializációkról az intézetigazgató dönt.

Levelező munkarendű képzés sajátosságai

A tanterv, az ismeretek egymásra épülése, a specializálódási lehetőségek és a záróvizsga követelmények megegyeznek a nappali munkarendű képzéssel.
Kaposvár képzési helyen: a levelező munkarendű képzés tanóráira tömbösítve, heti vagy kétheti rendszerességgel pénteki és/vagy szombati napokon kerül sor.

Szakmai gyakorlat

A képzési és kimeneti követelményekben foglaltak alapján a szakon kötelező szakmai gyakorlatot teljesíteni. A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze:

• a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan tanévenként összesen két hét gyakorlati foglalkozásból (fizikai és állattenyésztési munkagyakorlat formájában - kritériumtárgyakként), valamint
• egy félévig (tizenkettő-tizenöt hétig) tartó szakmai gyakorlatból (30 kredit; egy-egy állattenyésztési, mezőgazdasági ágazat, üzem működésének, a hatékony és gazdaságos termelés megvalósítási gyakorlatának komplex megismerése céljából).

A gyakorlatokat a szak mintatantervben előírt félévekben kell teljesíteni:

• Az állattenyésztési munkagyakorlatokra az 1-6. félévében kerül sor (nappali munkarendben 1-1 hét/félév, levelező munkarendben 8 óra (1 nap)/félév), gazdasági állatfajok tenyésztésével, tartásával foglalkozó gyakorlati helyen, minden félévben más-más ágazatban.
• Az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése a 7. félévben történik, időtartama nappali munkarendben 480 óra (12 hét), levelező munkarendben 160 óra (4 hét).

A gyakorlati hely lehet egyetemi gyakorlati helyszín (pl. tanüzem), a campusok által ajánlott külső gyakorlati helyek, vagy kérelem alapján a hallgató által egyénileg választott gyakorlati helyen. A szakot duális formában végző hallgatók a szakmai gyakorlatokat a velük szerződést kötött partnerszervezet székhelyén vagy telephelyén/telephelyein, a hallgatói munkaszerződésükben meghatározott időszakokban végzik. Szakmai gyakorlatuk keretében minden félévben részt vesznek a duális képzési programjukban meghatározott projektfeladatban is.

A szakmai gyakorlat – például Erasmus vagy más ösztöndíj program által támogatott formában – külföldön is teljesíthető.

A gyakorlat alatti kötelezettségek

A hallgató a szakmai gyakorlat alatt a fogadóhely szakembereinek felügyelete és irányítása mellett dolgozik, munkáját a gyakorlat ideje alatt az Egyetem kijelölt oktatója (felelőse) a gyakorlat folyamán bármikor ellenőrizheti. A gyakorlatok végén a hallgatók írásos beszámolót (gyakorlati naplót), a duális hallgatók ezen felül az aktuális projektfeladatukról projekt-leírást is készítenek, a duális képzési programjukban előírtak szerint.

A képzéshez tartozó szakmai gyakorlatok munkatapasztalat beszámításával is teljesíthetők. A korábbi munkatapasztalat beszámítását a szakot gesztoráló intézet Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottságánál kell kezdeményezni. Munkatapasztalatként csak a képzésnek megfelelő területen végzett munkavégzés számítható be, amennyiben a munkavégzés időtartama az elvégzett munkaórák tekintetében legalább olyan hosszúságú, mint a képzés tanterve szerinti szakmai gyakorlat. A Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság a munkatapasztalat szakmai gyakorlatként történő beszámítására irányuló kérelem esetén kikérheti a szakfelelős/ szakirányfelelős/ szakmai modulfelelős/ specializációfelelős véleményét, továbbá a hallgatótól további adatszolgáltatást kérhet.

A gyakorlati tantárgyak felvételének és teljesítésének követelményeit, valamint a vonatkozó határidőket a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 1. sz. melléklete (Szakmai gyakorlati szabályzat), valamint a tantárgyi követelményrendszer tartalmazza.
A szakmai gyakorlatok részletes követelményei a tantárgyi tematikákban, továbbá a campusok sajátosságai szerinti módon (elektronikus tanulmányi rendszerekben - NEPTUN Meet Street és/vagy Moodle) az aktuális gyakorlati félév elején kerülnek közzétételre.

A képzés elvégzésével megszerezhető képességek, szakmai jogosultságok

Az alapfokozat birtokában az állattenyésztő mérnökök képesek:

• állattenyésztési ágazatot, főágazatot vagy azt kiszolgáló más ágazatot vezetni, szakszerűen irányítani, családi gazdaságot alapítani és vezetni;
• a mezőgazdasági termelés, különösen az állati termék-előállítás folyamatában fellépő rutinszerű problémák felismerésére és annak megszüntetésére;
• élelmiszer előállítása során betartani és betartatni az élelmiszerlánc-biztonsági alapelveket;
• figyelemmel kísérni a környezetvédelmi, állatvédelmi, állatjóléti, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, élelmezés-egészségügyi, munkavédelmi előírásokat, valamint betartani és betartatni azokat;
• a környezet és a mezőgazdasági termelés, állati termék-előállítás egymásra hatását ismerve, komplex szemlélettel dönteni;
• állattenyésztési, mezőgazdasági vállalkozások középvezetőjeként a szakmai utasításokat értelmezni és beosztottjai felé közvetíteni;
• a haszonállatok, társ- és hobbiállatok egészségét veszélyeztető betegségek, elváltozások felismerésére, azonosítására, a szükséges preventív és invazív állategészségügyi technológiák megtervezésére, végrehajtására;
• az állattenyésztési ágazatokra vonatkozó előírásokat, jogszabályokat értelmezni, azokat betartani és betartatni;
• szakmai véleményüket, álláspontjukat megfogalmazni és vitában megvédeni.

Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás

A hallgatóknak a képzés során nappali munkarendben a mintatanterv szerint két féléven keresztül alapozó nyelvoktatásban, majd két féléven keresztül szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A nyelvoktatás és a szaknyelvoktatás teljesítése kritérium követelmény. Levelező munkarendben a nyelvoktatás és szaknyelvoktatás szabadon választható módon valósul meg. A nyelvoktatásról és a szaknyelvoktatásról bővebb információ a 4.3.12. Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás fejezetben található.

A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei

• a képzés összes kötelező tantárgyának, a választott specializáció tantárgyainak teljesítése, valamint a tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a szakdolgozat-készítésre adható kreditek teljesítése összesen 180 kredit értékben;
• a 30 kredit értékű szakmai gyakorlat teljesítése.

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei:

• végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
• szakdolgozat benyújtása és bírálók általi elfogadása;
• a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.

A záróvizsga részei:

• szaktárgyi komplex vizsga (tantárgyi vizsga);
• szakdolgozat védés.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

A 2021/22. tanévtől felmenő rendszerben:

A 2021/22. tanévben és azt követően a szakon tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tanterv kötelező állattenyésztő mérnöki szakmai ismeretek modul ismeretanyagából, valamint az egyes specializációk ismeretanyagából tesznek komplex vizsgát az alábbiak szerint:

a) Szaktárgyi komplex vizsga („A” tétel), amely lefedi az állattenyésztő mérnöki szak szakmai törzsanyagát (állatnemesítés, gazdasági állatfajok tenyésztése és tartása, állategészségtan, állattenyésztés műszaki ismeretei, állatvédelem, üzemgazdaságtan, takarmányozás, takarmánynövény-termesztés, környezetvédelem komplex ismeretkörei). A kérdések az állattenyésztési, a növénytermesztési, valamint a gazdálkodási ismeretek komplex jellegű számonkérésére irányulnak. A záróvizsga során a hallgató egy tételt húz a tételsorból.
b) Az egyes specializációk ismeretanyaga („B” tétel), amelyből a hallgató szintén egy tételt húz a záróvizsga során.

Az „A” tételsort az érintett tantárgyfelelősök bevonásával a szakfelelős, a „B” tételsorokat a specializációfelelősök állítják össze minden tanévben.

A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása a 2020/21. tanévtől

A 4.3.16. Záróvizsga és a 4.3.17. Az oklevél fejezetben leírtak szerint.

Képzési és kimeneti követelmények

A képzés tanterve