Drámapedagógia területen pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak

Utolsó frissítés: 2025 február 20.

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik nevelési-oktatási, illetve közművelődési intézményekben (tanteremben és tantermen kívül) képesek a dráma (drámajáték) és a színház eszközeivel nevelni és oktatni a különböző korú, nemű, képességű tanítványaikat. Emellett képesek a 'dráma és tánc’ tantárgyak önálló stúdiumként és integrált formában (irodalom, történelem, hittan, nyelvoktatás, osztályfőnöki óra) való színvonalas oktatására.

A szakirányú továbbképzésben megszerezhető szakképzettség neve: szakvizsgázott pedagógus, drámapedagógia szakterületen.

Az oklevél a jogszabályi előírások szerint szakvizsgához kötött munkakörök betöltésére jogosít. A szakvizsga megszerzése az iskolai végzettségi szintet nem változtatja meg, vagyis ha valaki BA végzettséggel szerez szakvizsgát, a legmagasabb iskolai végzettsége továbbra is főiskolai szint marad.

A képzés képzési ideje: 4 félév

Munkarend: levelező munkarend

A képzés finanszírozási formája: önköltséges

Szakfelelős: Gombos Péter PhD (Kaposvári Campus)

Képzési hely: Kaposvár (Kaposvári Campus)

Képzés nyelve: magyar

Választható specializációk

VÁLASZTHATÓ SPECIALIZÁCIÓ	SPECIALIZÁCIÓFELELŐS	MELY MUNKARENDBEN ÉS KÉPZÉSI HELYEKEN HALLGATHATÓ?
Kisgyermekkori drámapedagógiai specializáció	Dr. Gombos Péter egyetemi docens	levelező munkarendben
Színi nevelés, színjátszás specializáció	Dr. Gombos Péter egyetemi docens	levelező munkarendben

Levelező munkarendű képzés sajátosságai

Kaposvár képzési helyen: a konzultációk 2-3 hetente péntek délután és szombaton egész nap kerülnek megtartásra.

A képzés sajátosságai

Már meglévő képzettség beszámítása: A már meglévő pedagógus-szakvizsga ill. szakmai ismeretkör beszámítására a tanulmányi idő lerövidítésével lehetőség van, melyet az intézeti Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottságnál kell kezdeményezni.

A képzés elvégzésével megszerezhető képességek, szakmai jogosultságok

A végzettség birtokában a szakvizsgázott pedagógus, drámapedagógia szakterületen képes:

A pedagógusképzésben szerzett ismeretekre és a gyakorlati tevékenység tapasztalataira építve a képzés során a továbbképzés hallgatói felkészülnek a pedagógus munkakörök, illetve az intézményekhez kapcsolódó speciális feladatok ellátására.

A drámapedagógia szakirányú képzés hallgatója ismeretekre tesz szert a különböző dramatikus tevékenységtípusok területén (gyakorlatok, dramatikus játék, színházi munka, tanítási dráma, szakértői dráma, színházi nevelési program). Ismeri a verbális és a nemverbális kommunikáció általános törvényszerűségeit. Ismeri a szerepjáték fajtáit, azokat a célnak megfelelően tudja alkalmazni. Ismeri az improvizációs technikát. Ismeri a hatás- és előadáselemzési eljárásokat (azok alkalmazásában jártasságra tesz szert). Ismereteket szerez a játékelmélet területéről, valamint a tánc-, a zene- és a színháztörténet területéről.

Képessé válnak a fenti ismeretek alkalmazására az oktatásban-nevelésben.

A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei

• a képzés összes kötelező tantárgyának, a választott specializáció tantárgyainak teljesítése, valamint a tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a portfólió-készítésre adható kreditek teljesítése összesen 120 kredit értékben.

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei:

• végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
• portfólió benyújtása és bírálók általi elfogadása;
• a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.

A záróvizsga részei:

• komplex vizsga;
• portfólió védés.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak:

Pedagógus szakvizsgamodul tárgyai:

• A köznevelési rendszer felépítése és működése, a működést szabályozó jogi és szakmai dokumentumok. A köznevelési rendszer irányítása, az irányítás szervezeti rendszere, hatásköre, központi és helyi intézményei.
• A köznevelési intézmény mint szervezet. A struktúra és a funkció összefüggései. A szervezet irányítása, vezetési kultúra. Szervezetfejlesztés.
• A köznevelési intézmény hatékonysága, a hatékonyságot meghatározó külső és belső tényezők. A hatékonyság mérése. Az intézmény fejlesztés stratégiája.
• A tervezés szerepe a pedagógiai folyamatban. A tervezés szintjei. A tervezés folyamata.
• Az értékelés szerepe a pedagógiai folyamatban. A fejlesztő értékelés jellemzői. Az értékelés etikai vonatkozásai.
• A pedagógus szerepek változásai, hagyományos és új pedagógusszerepek. Pedagóguskompetenciák. A pedagógus-életpályamodell, a minősítési rendszer.
• Mentálhigiéné a köznevelési intézményben. A mentálhigiénés szemlélet értelmezése, jelentősége a pedagógus munkájában.
• Kapcsolatrendszerek, együttműködés a köznevelési intézményben: intézmények közötti és intézményen belüli kapcsolatrendszerek (munkatársi kapcsolatok, pedagógus-szülő kapcsolat, pedagógus-gyermek kapcsolat). Együttműködési lehetőségek, kompetenciahatárok, etikai vonatkozások.
• A konfliktus értelmezése, lehetséges konfliktusok a pedagógusi munkában, ezek okai. Konfliktuskezelési problémák.
• A tanulás korszerű értelmezése, a konstruktivista tanuláselmélet. Tanulásszervezés, tanulássegítés. Kooperatív tanulási technikák, projektmódszer, problémaalapú tanulás. A kompetenciák fejlesztése.
• Az inkluzív nevelés. Az integráció és szegregáció kérdései. Az egyénre szabott fejlődéssegítés, a differenciálás lehetőségei a köznevelés intézményeiben.
• Speciális pedagógiai, pszichológiai ismereteket és módszereket igénylők nevelése, oktatása: a kiemelt figyelmet igénylő (a különleges bánásmódot igénylő és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek) nevelése. A köznevelési rendszerben folyó kutatások, bekapcsolódás nemzetközi mérésekbe (pl. a PISA-vizsgálatokban való részvétel). Ezek eredményei, hatása a rendszer fejlődésére.
• Ágazatközi együttműködések és fejlesztések a köznevelési rendszerben.

A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása a 2020/21. tanévtől

A 4.3.16. Záróvizsga és a 4.3.17. Az oklevél fejezetben leírtak szerint.

A képzés tanterve