Haltenyésztő mérnöki mesterképzési szak

Utolsó frissítés: 2025 november 27.

A haltenyésztő mérnöki mesterképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett halgazdálkodási, hidrobiológiai ismereteik birtokában képesek a szakterületüknek megfelelő termelési folyamatok ellátására, irányítására, felügyeletére és tervezésére. Tevékenységüket a gazdasági szempontok figyelembevétele mellett a fenntartható mezőgazdaság és a környezettudatos szemlélet jegyében végzik, törekednek a természeti erőforrások megőrzése és a hatékony felhasználás közötti egyensúly megteremtésére. A mesterképzésen végzett hallgatók nemcsak a gazdasági vagy vállalati termelésirányításra, hanem tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására is felkészültek. A képzés egyedülálló módon betekintést nyújt a haltenyésztés mindkét fő rendszerébe, azaz az intenzív halgazdálkodásba és az extenzívebb tógazdasági haltenyésztésbe. Hazánk kedvező helyzetéből adódóan mindkét tenyésztési rendszer jelen van az országban és mindkettő sikeresen működik. A halgazdálkodás, mint diszciplína az agrárismereteken belül erősen szakosodott terület, művelése lehetetlen a kapott információ és megfigyelt folyamatok kritikus értékelése nélkül. Az elsajátított készségek lehetővé teszik új tudás és eljárások kifejlesztését a halgazdálkodás és a fenntartható, biztonságos haltenyésztés területén.

A képzésben megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség a képzési és kimeneti követelmények szerint:

• végzettségi szint: mesterfokozat (master, MSc);
• szakképzettség: okleveles haltenyésztő mérnök (master in Aquaculture).

A képzés képzési ideje: 3 félév
Munkarend: nappali és levelező
A képzés finanszírozási formája: állami ösztöndíjas vagy önköltséges
Szakfelelős: Dr. Müller Tamás egyetemi tanár
Képzési hely: Gödöllő
Képzés nyelve: magyar vagy angol

Szakmai gyakorlat

A képzés tantervében meghatározott szakmai gyakorlat egy hét (40 óra) időtartamú, önállóan teljesítendő, külső partnernél, vagy belső gyakorlóhelyen töltendő szakmai gyakorlat, kredit értéke 3 kredit. A hallgató gyakorlati munkáját vagy a gyakorlati munkahelyek egyetemi/kari címlistájában szereplő, vagy a maga által kiválasztott, a szakvezetés és a konzulens tanár által jóváhagyott munkahelyen végezheti. A gyakorlati képzési helynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a hallgató a szakterületi tevékenységek mellett vezetési és szervezési ismereteket is szerezhessen.

A gyakorlat teljesíthető halgazdálkodási termeléssel, halfeldolgozással, halászattal, horgászattal foglalkozó, vagy az ágazattal közvetlen kapcsolatban álló (pl. vízgazdálkodási, környezetvédelemi tevékenységet végző) kis-, közép- és nagyüzemekben, családi gazdaságokban, gazdasági társaságokban, szövetkezetekben, állami gazdaságokban, illetve a mezőgazdasági termékpálya halgazdálkodásban érintett bármely szereplőjénél. Lehetőség van gyakorlatot végezni a halgazdálkodással kapcsolatos egyéb munkahelyeken, pl. szaktanácsadói, civil (non-profit) szervezetnél, a kereskedelmi, szolgáltató szektorban, a kapcsolódó felsőoktatási intézményekben, (mezőgazdasági) kutatóhelyeken, a közigazgatás rendszerében, az élelmiszeripar munkahelyein. Az esetleges változásokról naprakész információt a szak vezetése szolgáltat.

A képzés elvégzésével megszerezhető képességek, szakmai jogosultságok

A végzett okleveles haltenyésztő mérnökök a mezőgazdaság- és természettudományokon nyugvó, specializált, magas szintű szakmai és nyelvismerettel rendelkeznek, ami alkalmassá teszi őket vezetői és felsővezetői beosztások betöltésére:

• a szakterületüknek megfelelő termelési ágazatokban (haltermelés, halfeldolgozás, haltakarmányozás, halegészségügy);
• a haltenyésztés mindkét fő rendszerében, azaz az intenzív halgazdálkodás és az extenzívebb tógazdasági haltenyésztést végző kis- és középvállalkozásokban, családi gazdaságokban, gazdasági társaságokban, szövetkezetekben, állami gazdaságokban;
• az ágazati fejlesztési programok, projektek készítése, ezek lebonyolítása révén hatóságoknál, hivatalokban, önkormányzatoknál;
• a mezőgazdaság és ezen belül a halgazdálkodás vállalati, szaktanácsadói, tervezői, szakigazgatási, vizsgáló laboratóriumi és hatósági szakterületein;
• az élelmiszerlánc-biztonság kormányhivatali rendszerében;
• állami kutatóintézetekben és egyetemeken, szaksajtóban a halgazdálkodással kapcsolatos területeken.

A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei

• a képzés összes kötelező tantárgyának és a szakmai gyakorlat teljesítése, valamint tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a diplomadolgozat-készítésre adható kreditek teljesítése összesen 90 kredit értékben.

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei:

• végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
• diplomadolgozat benyújtása és a bírálók általi elfogadása;
• a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.

A diplomaterv témákat a szaktanszékek hirdetik meg, amelyek között az alapozó tantárgyakat oktató tanszékek diplomaterv témái is szerepelhetnek. A diplomaterv témák kidolgozásával a hallgató bizonyítja, hogy a megszerezte és önállóan alkalmazni tudja a végzettséghez szükséges szakmai kompetenciákat. A diplomamunka saját vizsgálati, felmérési, elemzési, javaslati munkarészt tartalmaz. A hallgató a szak oktatói-kutatói által javasolt témák közül választ, vagy érdeklődési körének megfelelő téma kidolgozását kezdeményezheti az illetékes tanszéken.

A záróvizsga részei:

1. a) komplex vizsga;
2. b) a dolgozat megvédése;
3. c) illetve egyéb feladatok elvégzése.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

A szakmai komplex vizsga a szakmai szempontból legfontosabb tantárgyak ismeretanyagára épül, mely alapján tételsor kerül kiadásra.

A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása:

A 4.3.16. Záróvizsga és a 4.3.17. Az oklevél fejezetben leírtak szerint.

A képzés tanterve