Környezetmérnöki alapképzési szak

Utolsó frissítés: 2024 szeptember 23.

A képzés célja környezetmérnökök képzése, akik korszerű, alkalmazott természettudományos, ökológiai, műszaki, gazdasági és menedzsment ismeretekkel rendelkeznek. Képesek azonosítani a különböző területeken jelentkező környezeti veszélyeket, illetve szakmai tapasztalat birtokában képesek gazdaságosan és hatékonyan irányítani a megelőző, valamint a kárelhárítási tevékenységet. Szakmai ismereteik birtokában alkalmasak a környezeti ártalmak és károk megelőzésében, csökkentésében illetve megszüntetésében, a természeti erőforrások ésszerű felhasználására való törekvésben, hulladékszegény és energiahatékony technológiák működtetésében részt vállalni. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

A képzésben megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség a képzési és kimeneti követelmények szerint:

• végzettségi szint: alapfokozat (bachelor, BSc);
• szakképzettség: környezetmérnök (Environmental Engineer).

A képzés képzési ideje: 7 félév

Munkarend: nappali munkarend

A képzés finanszírozási formája: állami ösztöndíjas vagy önköltséges

Szakfelelős: Dr. Halász Gábor Endre egyetemi docens (Szent István Campus)

Képzési hely: Gödöllő (Szent István Campus)

Képzés nyelve: magyar és angol

Szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú gyakorlat, melyet a hallgató szabadon választott, a képzésnek megfelelő szakmai profillal rendelkező cégnél vagy szervezetnél tölt el.

A képzés elvégzésével megszerezhető képességek, szakmai jogosultságok

Az alapfokozat birtokában a környezetmérnökök képesek:

• a környezeti elemek és rendszerek korszerű mérőeszközökkel történő mennyiségi és minőségi jellemzőinek alapfokú vizsgálatára, mérési tervek összeállítására, azok kivitelezésére és az adatok értékelésére;
• víz-, talaj-, levegő-, sugár- és zajvédelmi, valamint hulladékkezelési és -feldolgozási feladatok javaslat szintű megoldására, döntés előkészítésben való részvételre, hatósági ellenőrzésre és e technológiák üzemeltetésében részt venni;
• környezeti hatásvizsgálatok végzésére és hatástanulmányok összeállításában történő részvételre;
• környezetvédelmi kárelhárítási módszerek alkalmazására, kárelhárítás előkészítésére és a kárelhárításban való részvételre;
• a gyakorlatban is alkalmazni a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek előírásait, követelményeit;
• a kijelölt feladatkör megismerése után a környezetvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására, hatósági feladatok elvégzésére;
• környezetvédelmi megbízotti feladatok ellátására;
• projektek, pályázatok megvalósításában, illetve ellenőrzésében részt venni;
• szakmai gyakorlatot követően vezetői feladatokat ellátni;
• a termelő és egyéb technológiák fejlesztése és alkalmazása során az adott technológiát fejlesztő és alkalmazó mérnökökkel az együttműködésre a technológia környezetvédelmi szempontú fejlesztése érdekében;
• a mérnöki munkában való alkotó részvételre, alkalmazkodni a folyamatosan változó követelményekhez;
• a technológia megismerése után feltárni az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét;
• részt venni környezetvédelmi szakértői, tanácsadói, döntés-előkészítési munkában.

Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás

A hallgatóknak a képzés során nappali munkarendben a mintatanterv szerint két féléven keresztül alapozó nyelvoktatásban, majd két féléven keresztül szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A nyelvoktatás és a szaknyelvoktatás teljesítése kritérium követelmény. A nyelvoktatásról és a szaknyelvoktatásról bővebb információ a 4.3.12. Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás fejezetben található.

A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei:

• a képzés összes kötelező tantárgyának, valamint
• a tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és
• a szakdolgozat-készítésre adható kreditek teljesítése összesen 210 kredit értékben;

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei:

• végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
• szakdolgozat benyújtása és bírálók általi elfogadása;
• a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.

A záróvizsga részei:

• szaktárgyi komplex vizsga (tantárgyi vizsga);
• szakdolgozat védés.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

A 2021/22. tanévtől felmenő rendszerben:

• A hulladékgazdálkodás alapelvei. A veszélyes hulladékok jellemzői, kezelésük. A hulladékok anyagában történő és energetikai hasznosítása. Hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása, a hulladéklerakó kialakítása, működtetése.
• A szennyvíztisztítás technológiai lépései, a szennyvíztelep felépítése, szennyvíziszapok kezelése és hasznosítása, valamint ezek jogi szabályozása.
• Légszennyezés, légszennyező anyagok és hatásuk. Szilárd és gáz halmazállapotú légszennyező anyagok leválasztásának módszerei.
• A szervetlen ill. szerves szennyező anyagok fizikai, kémiai tulajdonságai, antropogén források, humán, valamint környezet-egészségügyi kockázataik.
• A felszíni és felszín alatti vizeket, valamint a földtani közeget veszélyeztető szennyezések.
• Szennyezett területek számbavétele, előzetes kockázatbecslés, prioritáslista. A magyar kármentesítési határérték rendszer.
• A kármentesítés egyes szakaszainak részletes jellemzése.
• Zaj- és rezgésártalom keletkezése és csökkentési lehetőségei.
• A mezőgazdaság ill. az ipar környezetterhelése és a csökkentés lehetséges eljárásai.
• A környezeti hatásvizsgálat bemutatása egy kiválasztott beruházás példáján.
• A környezeti kockázatbecslés célja, típusai és alkalmazási területei.

 

A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása a 2020/21. tanévtől

A 4.3.16. Záróvizsga és a 4.3.17. Az oklevél fejezetben leírtak szerint.

A képzés tanterve