Kertészmérnöki alapképzési szak

Utolsó frissítés: 2024 szeptember 19.

A képzés célja olyan kertészmérnökök képzése, akik képesek üzemi méretű termelési folyamatok irányítására és szervezésére, az ágazat szakigazgatási alapfeladatainak és szaktanácsadói feladatainak elvégzésére. Alkalmasak önálló kertészeti magángazdaságok létrehozására és azok gazdaságos üzemeltetésére. A termékek forgalmazása, feldolgozása és tárolása terén is ismeretekkel rendelkeznek, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel bírnak a képzés második ciklusban, mesterképzési (MSc) szakon történő folytatásához.

A képzésben megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség a képzési és kimeneti követelmények szerint:

• végzettségi szint: alapfokozat (bachelor, BSc);
• szakképzettség: kertészmérnök (Horticultural Engineer).

A képzés képzési ideje: 7 félév

Munkarend: nappali vagy levelező munkarend

A képzés finanszírozási formája: állami ösztöndíjas vagy önköltséges

Szakfelelős: Dr. Pluhár Zsuzsanna egyetemi tanár (Budai Campus)

Szakfelelős-helyettes: Dr. Simon Gergely (Budai Campus) (határon túli képzések)

Képzési hely szakkoordinátorok:

• Ombódi Attila (Szent István Campus)
• Horváthné dr. Baracsi Éva (Georgikon Campus)

Képzési helyek:

• Budapest (Budai Campus)
• Gödöllő (Szent István Campus)
• Keszthely (Georgikon Campus)
• Beregszász
• Komárno
• Zenta

Képzés nyelve:

• Budapest képzési helyen: magyar és angol
• Gödöllő képzési helyen: magyar
• Keszthely képzési helyen: magyar
• Beregszász (UA) képzési helyen: magyar
• Komarno (SK) képzési helyen: magyar
• Zenta (SRB) képzési helyen: magyar

Választható specializációk

VÁLASZTHATÓ SPECIALIZÁCIÓ	SPECIALIZÁCIÓ FELELŐS	MELY MUNKARENDBEN ÉS KÉPZÉSI HELYEKEN HALLGATHATÓ? (ahol nincs jelölve, az minden képzési helyen választható)
Biodiverzitás	Dr. Papp Viktor egyetemi docens	nappali és levelező munkarendben
Dísznövénytermesztés és faiskola	Dr. Honfi Péter egyetemi docens	nappali és levelező munkarendben
Gyógynövénytermesztés	Zámboriné dr. Németh Éva egyetemi tanár	nappali és levelező munkarendben
Gyümölcstermesztés	Dr. Szalay László egyetemi docens	nappali és levelező munkarendben
Kertészeti biotechnológia és növénynemesítés	Dr. Papp István egyetemi tanár	nappali munkarendben Budapest képzési helyen
Környezetgazdálkodás	Dr. Kardos Levente egyetemi docens	nappali és levelező munkarendben Budapest képzési helyen
Ökológiai gazdálkodás	Dr. Pusztai Péter egyetemi docens	nappali és levelező munkarendben Budapest képzési helyen
Szőlészet	Dr. Bodor-Pesti Péter egyetemi docens	nappali és levelező munkarendeben
Zöldségtermesztés	Dr. Szabó Anna adjunktus	nappali és levelező munkarendeben

 

Specializációra történő felvétel feltételei

A 2021/22. tanévtől felmenő rendszerben:

A specializációra történő jelentkezéseknél a pályázó hallgatók rangsorolásának általános szempontjai az alapképzések esetén:

1. az oktatói intézet által meghatározott legalább két, legfeljebb négy kötelező tantárgy eredménye;
2. az oktató intézet által javasolt szabadon választható tantárgyak eredménye;
3. szakmai gyakorlat, szakmai kötődés, szakiskolai végzettség;
4. tanulmányi átlag;

A specializációra történő jelentkezéseket az érintett specializáció felelőse vagy az általa megbízott oktató/oktatók bírálják el. Az elbírálás során rangsort állítanak fel, mely alapján döntenek a specializációra jelentkezők felvételéről, vagy a felvételi kérelem elutasításáról.

A Kertészmérnöki alapképzési szak nappali és levelező munkarendű hallgatói a negyedik félévben választanak specializációt.

Levelező munkarendű képzés sajátosságai

A tanterv, az ismeretek egymásra épülése, a specializálódási lehetőség és a záróvizsga követelmények megegyeznek a nappali munkarendű képzéssel. Az oktatás jellege, a tananyagcsoportok beosztása és bizonyos módszertani kérdések az oktatás helyétől függően eltérhetnek egymástól.

Budapest, Gödöllő és Keszthely képzési helyeken: a levelező munkarendű képzés tanórái péntek délután és szombati napokon kerülnek megtartásra.

Székhelyen kívüli, határon túli képzés

A határon túli kertészmérnök képzés tanterve, tantárgy struktúrája, követelményrendszere megegyezik a hazai levelező képzéssel, lényeges különbség a szervezeti felépítésben van. Az egyetem központjától távol, a helyi adottságokhoz alkalmazkodva hoztuk létre ezt az oktatási formát.

A képzést a tagozatvezető koordinálásával az úgynevezett Konzultációs Központokon keresztül szervezzük meg. Tagozatvezető: Dr. Simon Gergely egyetemi docens

Konzultációs központok:

• Kárpátalján: Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola;
• Vajdaságban: Zenta, Thurzó Lajos Művelődési Központ;
• Felvidéken: Révkomárom, Pro Selye Univerzitas, Selye János Egyetem

A konzultációs központok biztosítják a helyet a konzultációk számára, ahol oktatási eszközökkel felszerelt tantermek, tantárgyi szemléltető anyagok, szakkönyvtár, olvasóterem, számítógép terem áll rendelkezésre. Mindhárom konzultációs központban megbízott helyi tagozatvezető szervezi a konzultációkat, a gyakorlatokat az adott térségben és közvetlen kapcsolatot tart az egyetemmel:

• Beregszászban: Pólin Irén (e-mail: kerteszbe@gmail.com);
• Zentán: Dr. Lengyel László (e-mail: ll@tlkk.org);
• Felvidéken: Bese László (e-mail: info@proselye.org).

A konzultációk (előadások) ideje hétvégeken van, péntek és szombati napokon, várhatóan kéthetente. A helyi konzultációs tanárokat az adott térségből vonjuk be az oktatásba. A konzultációs órák kétharmad részét a helyi konzulens tanárok tartják. A tanterv alapján előírt tantárgyak oktatását az egyetem adott tanszékéről kijelölt oktatók irányítják, és a tantárgy előírt követelményei alapján ők felelnek a tananyag objektív számonkéréséért. az oktatás egyes tárgyak esetében online előadások beiktatásával folyik. A tanárok alkalmanként a kozultációs központokba is kiutaznak konzultációkra a mindenkori külügyi rendelkezések figyelembe vételével.

A konzultációk és a tantárgyi vizsgák ideje hétvégeken van; péntek délután és szombat egész nap, kivéve az online vizsgát, ami megegyezés alapján hét közben is történhet. A gyakorlati képzés célja a kertészeti ismeretek készség szintű elsajátítása. Jelenleg az adott térségben, ill. Magyarországon a jól működő egyéni és vállalati ker­tészeti gazdaságokban szervezzük meg a gyakorlatokat. A korszerű kertészeti technológiák bemutatása tanulmányutak során történik Magyarországon vagy az adott országban.

Szakmai gyakorlat

Alapképzésben nappali munkarendben a gyakorlat 15 hétből, levelező munkarendben 3 hétből áll. Alapképzési szakokon szakmai gyakorlatra specializációt tartalmazó képzések esetén csak specializációra felvett hallgató mehet.

A gyakorlat nappali munkarendben

A gyakorlat alapvetően az alábbi típusú helyszíneken teljesíthető:

• az intézet által felajánlott gyakorlati helyeken;
• a hallgató által saját magának szerzett gyakorlati helyen;
• külföldi szakmai gyakorlati helyen.

A MATE gyakorlati szabályzat alapján először mindenkinek mérlegelnie kell, hogy tud-e saját magának gyakorlati helyről gondoskodni, vagy az egyetem által felkínált helyek valamelyikét kívánja igénybe venni.

A jelentkezések elbírálása

A jelentkezéseket minden esetben a specializációfelelős bírálja el. Egyéni gyakorlati hely választása esetén a jelentkezéseket korábbi határidővel kell benyújtani, hogy a kérelem esetleges elutasítása esetén a hallgatónak legyen lehetősége a felajánlott gyakorlati helyek közül választani.

A gyakorlat alatti kötelezettségek

A hallgató a szakmai gyakorlat alatt a fogadóhely szakembereinek felügyelete és irányítása mellett dolgozik. A munkakezdésre és befejezésre a vállalati munkarend előírásai az irányadók, de a hallgató heti munkaideje nem haladhatja meg a 40 órát. A hallgató munkaideje legfeljebb napi 8 óra, heti 40 óra, melyből elengedni csak különösen indokolt esetben lehet heti maximum 4 órát. A hallgató köteles a hatályos vállalati baleset- és munkavédelmi szabályokat betartani. A hallgató munkáját a gyakorlat ideje alatt az Egyetem kijelölt oktatója (felelőse) köteles ellenőrizni.

A gyakorlat értékelése és elfogadása

A szakmai gyakorlat végén a hallgatók írásos beszámolót készítenek, amit a foglalkoztató aláírásával igazol. Külföldi szakmai gyakorlat esetén a beszámolót két nyelven (magyarul és a fogadóhely által elfogadott nyelven) kell elkészíteni.

A gyakorlat teljesítését a munkahelyi vezető – a hallgató által készített írásos beszámoló szignálásán kívül – az „Igazolás a gyakorlat teljesítéséről és munkahelyi vezetői értékelés” nyomtatvány kitöltésével, aláírásával igazolja. Ebből a szakmai gyakorlat utolsó napján egy példányt a hallgatónak átad, és további egy példányt a specializációfelelősnek megküld.

A gyakorlat levelező munkarendben

A levelező munkarendű képzésre vonatkozó szabályok az alábbi kivételekkel megegyeznek a nappali munkarendű gyakorlattal: alapképzésben a gyakorlat 3 hét, így a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (3) bekezdése a) pontja szerinti fizetési kötelezettség nem áll fenn;

Munkatapasztalat beszámítás

A képzéshez tartozó szakmai gyakorlat munkatapasztalat beszámításával is teljesíthető. A korábbi munkatapasztalat beszámítását az intézeti Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottságnál kell kezdeményezni. Munkatapasztalatként csak a képzésnek megfelelő területen végzett munkavégzés számítható be, amennyiben a munkavégzés időtartama az elvégzett munkaórák tekintetében legalább olyan hosszúságú, mint a képzés tanterve szerinti szakmai gyakorlat.

Az intézeti Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság a munkatapasztalat szakmai gyakorlatként történő beszámítására irányuló kérelem esetén kikérheti a specializációfelelős véleményét, továbbá a hallgatótól további adatszolgáltatást kérhet.

A képzés elvégzésével megszerezhető képességek, szakmai jogosultságok

Az alapfokozat birtokában a kertészmérnökök képesek:

• a kertészeti növényekben lejátszódó fontosabb folyamatok fizikai, kémiai, biológiai hátterének felismerésére;
• biológiai, kémiai, élettani, műszaki és technológiai ismereteik alapján magas biológiai értékű kertészeti termékek előállítására, megóvására;
• termesztés-technológiák élettani, műszaki és közgazdasági hátterének meghatározására;
• kertészeti termesztésben károsító szervezetek felismerésére, ellenük való hatékony védekezésre;
• a termesztéssel kapcsolatos környezetvédelmi előírások alkalmazására;
• önálló kertészeti gazdaságok létrehozására, üzemeltetésére, ellenőrzésére;
• kertészeti termelés és forgalmazás terén a várható trendeket felismerni, a tevékenységet ennek megfelelően módosítani;
• szakmai problémák megfogalmazására, elemzésére, értékelésére, szak- és közigazgatási feladatok ellátására;
• a kertészeti termesztés legújabb eredményeinek alkalmazására;
• szaktanácsadói feladatok ellátására.

Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás

A hallgatóknak a képzés során nappali munkarendben a mintatanterv szerint két féléven keresztül alapozó nyelvoktatásban, majd két féléven keresztül szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A nyelvoktatás és a szaknyelvoktatás teljesítése kritérium követelmény. Levelező munkarendben a nyelvoktatás és szaknyelvoktatás szabadon választható módon valósul meg. A nyelvoktatásról és a szaknyelvoktatásról bővebb információ a 4.3.12. Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás fejezetben található.

A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei

• a képzés összes kötelező tantárgyának, a választott specializáció tantárgyainak teljesítése, valamint a tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a szakdolgozat-készítésre adható kreditek teljesítése összesen 180 kredit értékben;
• a 30 kredit értékű szakmai gyakorlat teljesítése.

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei:

• végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
• szakdolgozat benyújtása és bírálók általi elfogadása;
• a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.

A záróvizsga részei:

• szaktárgyi komplex vizsga (tantárgyi vizsga);
• szakdolgozat védés.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

A 2021/22. tanévtől felmenő rendszerben:

A 2021/22. tanévben és azt követően a szakon tanulmányaikat megkezdő hallgatók a kötelező kertészeti szaktárgyak ismeretanyagából és az egyes specializációk ismeretanyagából tesznek komplex vizsgát:

1. A szaktárgyi komplex vizsga („A” tételek) tárgyainak teljes kreditértéke 18-24 kredit, amely lefedi a kertészeti termesztés szakmai törzsanyagát (Dísznövénytermesztés; Faiskolai termesztés; Gyógynövénytermesztés; Gyümölcstermesztés; Szőlőtermesztés; Zöldségtermesztés). A vizsga során a hallgató egy tételt húz a tételsorból.
2. Az egyes specializációk ismeretanyaga („B” tételek) 15 kredit értékű, amelyből a hallgató szintén egy tételt húz a záróvizsga során.

A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása a 2020/21. tanévtől

A 4.3.16. Záróvizsga és a 4.3.17. Az oklevél fejezetben leírtak szerint.

A képzés tanterve