Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mesterképzési szak

Utolsó frissítés: 2024 szeptember 27.

A képzés célja gépészmérnökök képzése, akik képesek elsősorban a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidékfejlesztés szempontjából fontos, a környezetipar műszaki hátterét alkotó gépek és géprendszerek tervezésére, fejlesztésére, üzemeltetésére és üzemfenntartására. Képesek továbbá az összetett, elsősorban mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységet folytató nagyüzemek, vállalkozások műszaki irányítására, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazására. Megfelelő műszaki és alkalmazott biológiai, valamint releváns egészségtudományi, élelmiszerlánc-biztonsági elméleti alap birtokában képesek a szakirányú kutatómunkára, nemzetközi szintű mérnöki projektekhez való kapcsolódásra, azok koordinálására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

A képzésben megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség a képzési és kimeneti követelmények szerint:

• végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc);
• szakképzettség: okleveles mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök (Mechanical Engineer in the Agriculture and Food Industry).

A képzés képzési ideje: 4 félév

Munkarend: nappali vagy levelező munkarend

A képzés finanszírozási formája: állami ösztöndíjas vagy önköltséges

Szakfelelős: Dr. Bártfai Zoltán egyetemi docens

Képzési hely szakkoordinátor: Dr. Kurják Zoltán egyetemi docens (Szent István Campus)

Képzési hely: Gödöllő (Szent István Campus)

Képzés nyelve: magyar

Választható specializációk

VÁLASZTHATÓ SPECIALIZÁCIÓ	SPECIALIZÁCIÓFELELŐS	MELYMUNKARENDBEN ÉS KÉPZÉSIHELYEKEN ​​​​HALLGATHATÓ?
Élelmiszeripari gép és rendszertervező	Dr. Korzenszky Péter egyetemi docens	nappali és levelező munkarendben
Mezőgazdasági gép és rendszertervező	Dr. Bártfai Zoltán egyetemi docens	nappali és levelező munkarendben

 

 

 

 

 

 

 

Specializációra történő felvétel feltételei

A specializáció megválasztása az első félévben történik, előfeltétele nincs.

Levelező munkarendű képzés sajátosságai

A tanterv, az ismeretek egymásra épülése, a specializálódási lehetőség és a záróvizsga követelmények megegyeznek a nappali munkarendű képzéssel. Az oktatás jellege, a tananyagcsoportok beosztása és bizonyos módszertani kérdések az oktatás helyétől függően eltérhetnek egymástól.

A levelező munkarendű képzés tanórái az órarend szerinti időpontokban kerülnek megtartásra.

Szakmai gyakorlat

A gyakorlat célja

A szakmai gyakorlat a képzésnek azon része, amely a felsőoktatási szakképzés, az alapképzési, a mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott időtartamban a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt a megszerzett tudás és a gyakorlati készségek együttes alkalmazására, az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására, a munkahely és munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására.

A szakmai gyakorlat célja, hogy a hallgató az elméleti tudását valóságos körülmények között végzett konkrét munkával egészítsék ki lehetőség szerint a választott szakirányának megfelelő profilú vállalatnál (intézménynél). Ennek megfelelően mélyrehatóbban megismerjék az ott folyó munkát és felkészüljenek a diplomamunka elkészítésére. Olyan tevékenységet kell végeznie a hallgatónak, mely során a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki munka valamely részterületén tapasztalatokat szerezhet, mely segíti majdani szakmájában való tájékozódásban, ugyanakkor a tanult ismereteit a gyakorlati követelményekkel szembesítheti és lehetővé teszi, hogy aktív közreműködő legyen a gyakorlati hely munkájában.

A gyakorlattal szemben támasztott szakmai elvárás a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen, munkakörben az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolása, a szakma gyakorlásához szükséges munkavállalói kompetenciák munkafolyamatokban történő fejlesztése, az anyag-eszköz-technológia ismeretek és gyakorlati jártasságok, valamint a munkafolyamatokban a személyi kapcsolatok és együttműködés, a feladatmegoldásokban az értékelő és önértékelő magatartás, az innovációs készség fejlesztése.

A gyakorlat képzésen belüli ideje

A Szakmai gyakorlat c. tárgy a Mezőgazdasági és élelemiszeripari gépészmérnök mesterképzésben a 4. félévben kerül meghirdetésre.

A szakmai gyakorlat 6 hét időtartamú szakmai vezetői gyakorlat.

A szakmai gyakorlat helyszíne, folyamata

A szakmai gyakorlat helyét célszerű az érdeklődési körnek, a várható elhelyezkedési esélyeknek, illetve a szakdolgozat témájának megfelelően kiválasztani. A szakmába vágó munkahellyel rendelkező hallgató munkahelyükön is teljesíthetik a gyakorlatukat.

A gyakorlat helyszínét a hallgató maga választhatja az érvényes előírásoknak megfelelően. A Műszaki Intézet számos kis- és nagyvállalattal, intézménnyel tart fenn partneri kapcsolatot és folytat együttműködést, amely kiterjed hallgatók gyakorlati képzésére is. E partnerkörből a hallgató kiválasztja és a gyakorlati képzési igényével felkeresi a számára megfelelő gazdasági társaságot.

Ugyanakkor hallgatóink számára lehetőséget biztosítunk, hogy saját maguk válasszanak, illetve keressenek az Intézet partnerkörén kívüli, de szakmailag megfelelő gyakorlati helyet. Ezt kifejezetten ajánljuk hallgatóink számára, hiszen ily módon képesek érdeklődési körük, szakmai elvárásaik és a vállalat/intézmény földrajzi elhelyezkedése tekintetében is a legmegfelelőbb szakmai gyakorlati helyet megtalálni.

A hallgató a gyakorlati képzési igényével felkeresi a szakmailag is megfelelő gazdasági társaságot.

A gyakorlati helyszín kiválasztását követően a hallgató a gyakorlat megkezdéséhez szükséges kitöltött, aláírt dokumentumokat feltölti az e-learning rendszerbe a tantárgyi kurzushoz.

A gyakorlat alatt a vállalat/intézmény a hallgató szakmai fejlődését és munkáját segítő mentort, konkrét feladatokat, illetve szakmai és munkahelyi irányítást biztosít.

A munkahelyi mentor feladata: a szakmai gyakorlat keretében végzendő feladat kijelölése és az elvégzés ellenőrzése. A feladatvégzés során a hallgató szakmai támogatása, a szakmai gyakorlat munkahelyi teljesítésének igazolása, a szakmai gyakorlat értékelése, a szakmai beszámoló ellenjegyzése.

Az összefüggő szakmai gyakorlat szerződéses hátterét az Intézet– Cég/Intézmény - hallgató közötti írásbeli megállapodás biztosítja, amelyben pontosan rögzítik a felek feladatait, jogait és kötelezettségeit. A gyakorlati idő alatt a hallgatói jogok és kötelezettségek tekintetében egyrészt az egyetemi szabályok, másrészt a munkahely előírásai az irányadóak.

A hallgató nem változtathat gyakorlati helyet. A szakmai gyakorlatot egybefüggően, egy szervezetnél kell teljesíteni. A gyakorlatról indokolt esetben, orvosi igazolással lehet hiányozni. Az igazolt hiányzások nem érhetik el a teljes gyakorlati idő 15%-át. Amennyiben a hiányzások ideje túllépi a lehetséges maximumot, a szakmai gyakorlatot meg kell ismételni.

A Szakmai gyakorlattal kapcsolatos tájékoztatót, a teljesítéshez szükséges dokumentumokat az egyetemi e-learning rendszerben, a tantárgyi kurzus alatt tesszük elérhetővé.

A képzés elvégzésével megszerezhető képességek, szakmai jogosultságok

A mesterfokozat birtokában a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök:

• képes rendszerszemléletű, folyamat orientált gondolkodásmód alapján komplex agrár- és élelmiszer-műszaki rendszerek tervezésére, továbbá a gépi rendszerek működtetésében, műszaki továbbfejlesztésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák tudatos alkalmazására;
• képes integrált ismeretek alkalmazására a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari, a gépipari anyagok és technológiák, valamint a kapcsolódó elektronika és informatika szakterületein;
• képes összetett agrárenergetikai rendszerek tervezésére, működtetésére, az energiaforrások környezettudatos hasznosítására, alternatív energetikai rendszerek kifejlesztésére;
• képes összetett mezőgazdasági és élelmiszeripari technológiák tudományos igényű elemzésére, modellezésére és az azt alkotó folyamatok optimálására;
• alkalmas az élelmiszer-gazdaság korszerűsítését, hatékonyságát segítő K+F+I projektfeladatok, pályázatok megtervezésére, szakmai menedzselésére és disszeminációjára;
• képes a műszaki, a biológiai, a gazdasági és a humán-erőforrások komplex szemléletű kezelésére és a várható gazdasági, társadalmi hatások tervezésére;
• képes összetett tevékenységet folytató, kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok létrehozására és vezetésére;
• képes szintetizálni ismereteit és szakmailag megalapozott véleményt alkotni az élelmiszergazdasághoz kapcsolódó hazai és nemzetközi gazdaságpolitikai valamint társadalmi eseményekkel kapcsolatban;
• képes az élelmiszergazdasági összefüggéseken túlmutató szakmai-társadalmi területeken is saját álláspont kialakítására és annak vitában történő megvédésére magyar és idegen nyelven;
• képes a szűkebb és tágabb szakterületének ismeretközvetítési technikáit alkalmazva a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásokat feldolgozni, értelmezni és munkája során azokat alkalmazni.

Szaknyelvoktatás

A hallgatóknak a mesterképzés során nappali munkarendben szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A képzést gesztoráló intézet döntése szerint a szaknyelvoktatás megvalósulhat valamely szakmai tantárgy vagy diplomadolgozat-készítéssel kapcsolatos tantárgy keretében vagy előírható az alapképzésen oktatott képzési területi szaknyelvi tantárgy teljesítése. Levelező munkarendű mesterképzésben a szaknyelvtanulás nem kötelező. A szaknyelvoktatásról bővebb információ a 4.3.12. Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás fejezetben található.

A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei:

• a képzés összes kötelező tantárgyának, a választott specializáció tantárgyainak teljesítése, valamint a tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a szakdolgozat-készítésre adható kreditek teljesítése összesen 120 kredit értékben és;
• a 8 kredit értékű szakmai gyakorlat teljesítése.

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei:

• végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
• diplomamunka benyújtása és bírálók általi elfogadása;
• a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.

A záróvizsga részei:

• szaktárgyi komplex vizsga (tantárgyi vizsga);
• szakdolgozat védés.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

A 2022/23. tanévben és azt követően a szakon tanulmányaikat megkezdő hallgatók a kötelező mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök szaktárgyak ismeretanyagából és az egyes specializációk ismeretanyagából tesznek komplex vizsgát:

„A” tételek: Gépelemek, Áramlástan, Anyag- és energiatranszport folyamatok

„B” tételek (Az egyes specializációk ismeretanyaga)

Mezőgazdasági gép-, és rendszertervező specializáció

• Állattartási-, és növénytermesztési gépek és géprendszerek tervezése
• Precíziós technológiák

Élelmiszeripari gép-, és rendszertervező specializáció:

• Élelmiszeripari technológiák tervezése
• Élelmiszeripari gépek és rendszerek

Az „A” tételsort az érintett tárgyfelelősök bevonásával a szakfelelős, a „B” tételsorokat a specializáció felelősök állítják össze minden tanévben.

A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása a 2020/21. tanévtől

A 4.3.16. Záróvizsga és a 4.3.17. Az oklevél fejezetben leírtak szerint.

A képzés tanterve