Mezőgazdasági biotechnológus mesterképzési szak

Mezőgazdasági biotechnológus mesterképzési szak

Utolsó frissítés: 2024 szeptember 26.

A képzés célja olyan okleveles mezőgazdásági biotechnológusok képzése, akik felkészültek a biokémia, mikrobiológia, élettan, a klasszikus és molekuláris genetika, a transzgénikus nemesítés, a szaporodásbiológia és szaporításbiológia területén; ismerik és alkalmazzák ezeknek a diszciplináknak a laboratóriumi gyakorlatát. Elméleti tudásuk, vezetési-szervezési és kommunikációs ismereteik birtokában alkalmasak tervező-fejlesztő mérnöki, kutatói, illetve vezetői munkakörök betöltésére, tanulmányaik doktori (PhD) képzés keretében történő folytatására.

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

  • végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc);
  • szakképzettség: okleveles mezőgazdasági biotechnológus (megjelölve a specializációt);
  • választható specializációk: növénybiotechnológia, állatbiotechnológia;
  • a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Agricultural Biotechnology (Major in Agricultural Plant Biotechnology, in Agricultural Animal Biotechnology).

A képzési idő: 4 félév

Munkarend: nappali (duális képzésben is), levelező

A képzés finanszírozási formája: állami ösztöndíjas vagy önköltséges

Szakfelelős: Dr. Veres Anikó egyetemi docens

Képzési hely szakkordinátorok:

  • Hegedűs Attila (Budai Campus)
  • Taller János (Georgikon Campus)

Képzési hely:

  • Budapest (Budai Campus)
  • Gödöllő (Szent István Campus)

Képzés nyelve: magyar vagy angol

Választható specializációk

VÁLASZTHATÓ SPECIALIZÁCIÓ     

SPECIALIZÁCIÓFELELŐS        

MELY MUNKARENDBEN ÉS
KÉPZÉSI HELYEKEN HALLGATHATÓ ?                                                                                                               

Állatbiotechnológia

Dr. Varga László                            

nappali, levelező és duális munkarendben
a Szent István Campuson                                                     

Növénybiotechnológia

Dr. Veres Anikó                         

nappali, levelező és duális munkarendben a
Szent István Campuson; nappali munkarend a
Budai és Georgikon Campusokon                                                    

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Specializációra történő felvétel feltételei

A specializáció választás a beiratkozáskor történik a Szent István Campuson, a többi campuson csak növénybiotchnológia specializáció indul.

Levelező munkarendű képzés sajátosságai

  • csak a Szent István Campuson indul levelező munkarendű képzés;
  • a képzés egyhetes blokkokban folyik két-három alkalommal szemeszterenként (azaz 2-3 x 1 hét / szemeszter).

Szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlat négy hét időtartamú, önállóan teljesítendő, intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlat. -A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (3) bekezdése a) pontja szerinti fizetési kötelezettség nem áll fenn.

A gyakorlat alatti kötelezettségek:

A hallgató a szakmai gyakorlat alatt a fogadóhely szakembereinek felügyelete és irányítása mellett dolgozik. A munkakezdésre és befejezésre a vállalati munkarend előírásai az irányadók, de a hallgató heti munkaideje nem haladhatja meg a 40 órát. A hallgató munkaideje legfeljebb napi 8 óra, heti 40 óra, melyből elengedni csak különösen indokolt esetben lehet heti maximum 4 órát. A hallgató köteles a hatályos vállalati baleset- és munkavédelmi szabályokat betartani. A hallgató munkáját a gyakorlat ideje alatt az Egyetem kijelölt oktatója (felelőse) köteles rendszeresen ellenőrizni.

A gyakorlat értékelése és elfogadása:

A szakmai gyakorlat végén a hallgatók írásos beszámolót készítenek, amit a foglalkoztató aláírásával igazol. Külföldi szakmai gyakorlat esetén a beszámolót két nyelven (magyarul és a fogadóhely által elfogadott nyelven) kell elkészíteni.

A gyakorlat teljesítését a munkahelyi vezető – a hallgató által készített írásos beszámoló szignálásán kívül – az „Igazolás a gyakorlat teljesítéséről és munkahelyi vezetői értékelés” nyomtatvány kitöltésével, aláírásával igazolja. Ebből a szakmai gyakorlat utolsó napján egy példányt a hallgatónak átad, és további egy példányt a specializációfelelősnek.

A gyakorlat levelező munkarendben:

A levelező munkarendű képzésre vonatkozó szabályok megegyeznek a nappali tagozatos gyakorlattal. Amennyiben munkaköre és munkahelye elfogadható gyakorlati helynek, akkor felmentést kaphat a gyakorlat végzése alól, de írásos beszámolót, és a szükséges igazolásokat ebben az esetben is be kell nyújtani.

A gyakorlat duális képzésben:

A hallgatónak nem szükséges külön szakmai gyakorlatot végeznie. A teljesítéshez elég a hallgatóval szerződésben álló fogadó - duális képzést folytató - fél igazolása. Írásos beszámolót szükséges leadnia.

A képzés elvégzésével megszerezhető képességek, szakmai jogosultságok

A mesterfokozat birtokában a végzett okleveles mezőgazdasági biotechnológus mérnökök képesek:

  • eligazodni és szakmailag megalapozott véleményt alkotni a mezőgazdasági biotechnológiához kapcsolódó hazai és nemzetközi gazdaságpolitikai, valamint társadalmi eseményekkel kapcsolatban;
  • a vezetői tevékenység különböző funkcióinak gyakorlati végrehajtására, a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére, a felmerülő konfliktusok jogszerű és hatásos kezelésére;
  • Team vagy projekt kialakítására, önálló irányítására;
  • a mezőgazdasági biotechnológia szakterületén magyarul és angol nyelven írásban és szóban megnyilvánulni, tudományos cikkeket olvasni, értelmezni, előadni, publikációt írni, vitában részt venni;
  • a szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések különböző területeinek részletes analízisére, az átfogó és speciális összefüggések feltárására;
  • a szakmai problémák felismerésére, azok sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére, valamint a megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására;
  • a különböző genetikai biotechnológiai módszerek és technikák széles körének gyakorlati alkalmazására.

Szaknyelvoktatás

A hallgatóknak a mesterképzés során nappali munkarendben szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A képzést gesztoráló intézet döntése szerint a szaknyelvoktatás megvalósulhat valamely szakmai tantárgy vagy diplomadolgozat-készítéssel kapcsolatos tantárgy keretében vagy előírható az alapképzésen oktatott képzési területi szaknyelvi tantárgy teljesítése. Levelező munkarendű mesterképzésben a szaknyelvtanulás nem kötelező. A szaknyelvoktatásról bővebb információ a 4.3.12. Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás fejezetben található.

A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei:

  • a képzés összes kötelező tantárgyának, valamint a választott specializáció előírt tantárgyainak teljesítése és a szakmai gyakorlat teljesítése, valamint tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a diplomadolgozat-készítésre adható kreditek teljesítése (összesen 120).

 

Záróvizsgára bocsátás feltételei:

  • végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
  • diplomadolgozat benyújtása és bírálók általi elfogadása;
  • a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.

Záróvizsga

A diplomaterv témákat a szaktanszékek hirdetik meg. Az alapozó tantárgyakat oktató tanszékek is meghirdethetnek diplomaterv témát. Kidolgozásával a hallgató igazolja, hogy az elsajátított tananyagot önállóan alkalmazni tudja. A diplomaterv saját vizsgálati, felmérési, elemzési, javaslati és tervi munkarészt tartalmaz. A hallgató a javasolt témák közül választ, vagy érdeklődési körének megfelelő téma kidolgozását kezdeményezheti az illetékes tanszéken.

A záróvizsga részei:

  • szaktárgyi komplex vizsga (állatbiotechnológia / növénybiotechnológia)
  • diplomadolgozat védés.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

A 2021/22. tanévtől felmenő rendszerben:

Budai Campus - Növénybiotechnológia specializáció

A szak tárgyai közül összesen 26 kredit értékben:

  1. a biotechnológia genetikai és élettani alapjai témakörből: Klasszikus genetika (4 kredit), Molekuláris genetika (4 kredit), Növényélettan és molekuláris növénybiológia (3 kredit), Géntechnológia, transzgenikus haszonállatok (3 kredit), Sejtbiológia (2 kredit);
  2. a növényi biotechnológia módszerei és eredményei témakörből: Szövettenyésztés, mikroszaporítás (3 kredit), A génsebészet alapjai (3 kredit), Eredmények és célok a kertészeti növények nemesítésében (4 kredit).

A hallgatók a szaktárgyi komplex vizsga során mindkét témakörből 1 tételt húznak.

Szent István Campus

Növénybiotechnológia specializáció: A gén, genetika, „reverz” és „forvard” genetika, genom, genomika, funkcionális genomika fogalma, a fehérjét kódoló gének szerkezete az eukariótákban. Az eukarióta genetikai szabályozás szintjei, a növényi genom alkotóelemei. A génizolálás és a növényi funkcionális genomika legfontosabb módszerei. A növénynemesítés feladatai, forrásai, a genetikai variabilitás növelésének hagyományos és új lehetőségei. A génmegőrzés növénynemesítési jelentősége, hagyományos és új módszerei. A távoli keresztezések, mutáció, poliploidia jelentősége, a kromoszómák számában és szerkezetében bekövetkező változások, ezek felhasználási lehetőségei. A haploid növény-előállítás hagyományos és in vitro technikái. Transzgenezis, az originális fejlesztésű GM fajta előállításának módszerei, eredményei, gyakorlati alkalmazásuk előnyei és hátrányai. Precíziós növénynemesítés, genom szerkesztés (ZFN, TALEN, CRISP/CAS), növényekben. A szexuális és aszexuális reprodukció biotechnikái növényeknél. A PCR technika alkalmazási lehetőségei és eredményei a növényi genomikában és a molekuláris nemesítésben, DNS marker-rendszerek. A markerekre alapozott szelekció (MAS) alkalmazásának feltételei, módszerei, térképezési populációk jellemzése. Az első- és a következő-generációs szekvenálási eljárások összehasonlítása. Az SNP markerek jellemzői és az SNP-chip módszerek.

Állatbiotechnológia specializáció: Az asszisztált reprodukció humán- és állatgyógyászatban betöltött szerepe. Az embrióátültetés előnyei háziállatoknál és az embriótermelés munkafázisai. A petesejt- és az embriómélyhűtés előnyei. A kutatásban és a gyakorlatban alkalmazott fagyasztási módszerek. A kimérákat vizsgáló kutatások jelentősége az állatbiológiai, illetve az orvosbiológiai kutatásokban. Az embrionális eredetű őssejtek alkalmazására épülő transzgénikus állat előállítási módszer előnyei és hátrányai a hagyományos transzgénikus technológiákkal összehasonlítva. A genetikai újraprogramozás lehetséges módszerei és ezek jelentősége az állat- és orvostudomány területén. A sejtmagátültetéses klónozás főbb technikai lépései, az ismert technológiai korlátok és ezek biológiai okai, a “reprodukciós” és “terápiás” klónozás lényege. Az androgenezis és gynogenezis módszere a haltermelésben. A halak nukleáris és mitokondriális genomjainak különbözőségei és evolúciós sajátosságai. A transzgenikus állatok előállításának főbb módszerei. Új célzott génmódosítási (gén-targeting; (ZFN,TALEN, CRISP/CAS) módszerek állatokon. A mikroszatellit jellemzői, mutációs mechanizmusa, evolúciós modellje, kimutatási technikája és izolációs módszere. A mennyiségi tulajdonságok jellegzetes genetikai architektúrája. A QTL-analízisre alkalmas térképezési populációk. Az első- és a következő-generációs szekvenálási eljárások összehasonlítása. Az SNP markerek jellemzői és az SNP-chip módszerek.

A hallgató az adott témakörökből 1 tételt húz.

Georgikon Campus - Növénybiotechnológia specializáció

A növényi sejt, és a genom szerkezete és működése. A genetikai apparátus jelentősebb enzimjei és működésük. Az öröklés menete klasszikus genetikai, citogenetikai, illetve molekuláris genetikai megközelítésben. Transzkripció és transzláció menete, valamint az RNS fajták. A génexpresszió szabályozottsága. Molekuláris genetikai eljárások. Markerezés, térképezés. Genetikai módosítás, géntechnológiai módszerek. Génszerkesztés. Növényi sejt és szövettenyésztés, mikroszaporítás.

A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása a 2020/21. tanévtől

A 4.3.16. Záróvizsga és a 4.3.17. Az oklevél fejezetben leírtak szerint.

A képzés tanterve