Mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnöki alapképzési szak

Utolsó frissítés: 2025 február 20.

A képzés célja mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnökök képzése, akik képesek a mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai folyamatok üzemeltetési feladatainak ellátására, illetve a tervezésükben való́ közreműködésre. Rendelkeznek a fenntartható termelés közvetlen irányításához, a technológiai folyamatok szükség szerinti módosításához, illetve új technológiák bevezetéséhez szükséges ismeretekkel. Ismerik az alkalmazható́ mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiákat és eljárásokat, melyek segítségével képesek klímaadaptációs megoldások kidolgozásában való részvételre, annak megvalósítására, a szakterületet érintő szakigazgatási alapfeladatok ellátására, regionális és határokon átnyúló agrár- és környezeti kérdések kezelésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.

A képzésben megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség a képzési és kimeneti követelmények szerint:

• végzettségi szint: alapfokozat (bachelor, BSc);
• szakképzettség: mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnök (Agricultural Water Management and Environmental Technology Engineer)

A képzés képzési ideje: 7 félév

Munkarend: nappali munkarend

A képzés finanszírozási formája: állami ösztöndíjas vagy önköltséges

Szakfelelős: Dr. Horváth Ákos egyetemi tanár (Szent István Campus)

Képzési helyek és szakfelelős-helyettesek:

• Gödöllő képzés helyen: Dr. Kaszab Edit egyetemi docens
• Szarvas képzés helyen: Dr. Futó Zoltán egyetemi docens

Képzés nyelve:

• Gödöllő képzés helyen: magyar
• Szarvas képzés helyen: magyar

Választható specializációk

A szaknak nincsenek specializációi.

Szakmai gyakorlat

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján a gyakorlatigényes alapképzési szakokon, valamint a mesterképzésekben is legalább a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott időtartamú szakmai gyakorlatot kell szervezni.

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan két kéthetes gyakorlati képzésből, valamint egy ́12 hetes, külső gyakorlati helyen, gazdálkodó szervezetnél megszervezett szakmai gyakorlatból áll.

A gyakorlat nappali és levelező munkarendben

A gyakorlat alapvetően az alábbi típusú helyszíneken teljesíthető:

• az intézet által felajánlott gyakorlati helyeken;
• a hallgató által saját magának szerzett gyakorlati helyen.

Részletes információt a https://uni-mate.hu/hu/hallgatoi-elet/szakmai-gyakorlat címen lehet megtalálni.

A képzés elvégzésével megszerezhető képességek, szakmai jogosultságok

Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnök:

• Képes öntöző- és belvíz-gazdálkodási rendszerek üzemeltetésére. 
• Képes területi vízgazdálkodási folyamatok megoldásában részt venni. 
• Képes a víz-keretirányelvek vízgyűjtőszintű betartására. 
• Képes mezőgazdasági vízgazdálkodási folyamatok tervezésében való közreműködésre és az üzemeltetési feladatok ellátására. 
• Képes meliorációs munkák megvalósítására. 
• Képes vízkárelhárítási munkákban közreműködni. 
• Képes talajok kármentesítésében részt venni. 
• Képes a természetvédelem és tájvédelem gyakorlati feladatainak ellátására. 
• Képes a mezőgazdasági és ahhoz kapcsolódó iparágak folyamatai során keletkező emisszió, hulladékok, szennyvizek menedzsment és technológiai feladatainak feltárására, kockázatértékelésre és megoldásra.

Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás

A hallgatóknak a képzés során nappali munkarendben a mintatanterv szerint két féléven keresztül alapozó nyelvoktatásban, majd két féléven keresztül szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A nyelvoktatás és a szaknyelvoktatás teljesítése kritérium követelmény. Levelező munkarendben a nyelvoktatás és szaknyelvoktatás szabadon választható módon valósul meg. A nyelvoktatásról és a szaknyelvoktatásról bővebb információ a 4.3.12. Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás fejezetben található.

A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei

• a képzés összes kötelező tantárgyának, a választott specializáció tantárgyainak teljesítése, valamint a tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a szakdolgozat-készítésre adható kreditek teljesítése összesen 180 kredit értékben;
• a 30 kredit értékű szakmai gyakorlat teljesítése.

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei:

• végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
• szakdolgozat benyújtása és bírálók általi elfogadása;
• a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.

A záróvizsga részei:

• szaktárgyi komplex vizsga (tantárgyi vizsga);
• szakdolgozat védés.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

A záróvizsga átfogó tételeit a szakvezető/szakkoordinátor a képzésben résztvevő intézetek segítségével határozza meg. A szak hallgatóinak az alábbi szakmai ismeretkörökből kell számot adni tudásukról: öntözéses növénytermesztés, állattenyésztés, precíziós vízgazdálkodás, agrometeorológia, víz és környezetgazdaságtan, hazai és nemzetközi agrárgazdaság intézményrendszere, vízpolitika-vízjog, vízgépészeti és vízépítési ismeretek, mezőgazdasági vízgazdálkodás, árvízvédelem és vízkárelhárítás, vizes élőhelyek üzemeltetése, öntözéstechnológia, belvízgazdálkodás, talajvédelem, akvakultúra, vízgazdálkodási informatika és monitoring, levegőtisztaság-védelem, talajkármentesítés, víz- és szennyvízkezelés, műszaki kockázatelemzés, mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékkezelés, megújuló energia, agrárerdészet.

A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása a 2020/21. tanévtől

A 4.3.16. Záróvizsga és a 4.3.17. Az oklevél fejezetben leírtak szerint.

A képzés tanterve