Ökotoxikológus mesterképzési szak

Ökotoxikológus mesterképzési szak

Utolsó frissítés: 2024 december 20.

A képzés célja olyan szakemberek képzése, aki megszerzett természettudományi, biológiai (elsősorban ökológiai és toxikológiai) és társadalomtudományi ismereteik birtokában képesek önállóan az ökotoxikológiai jelenségek felismerésére. Ismerik az ökotoxikológia legfontosabb módszereinek alapelveit és megvalósításuk lehetséges módjait. Alkalmasak az észlelt környezeti károk értékelésére és remediációjára, valamint munkájuk társadalmi kontextusba helyezésére. A végzettek messzemenőkig felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

A képzésben megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség a képzési és kimeneti követelmények szerint:

  • végzettségi szint: mesterfokozat (master, MSc);
  • szakképzettség: okleveles ökotoxikológus (Ecotoxicologist).

A képzés képzési ideje: 4 félév
Munkarend: nappali munkarend
A képzés finanszírozási formája: állami ösztöndíjas vagy önköltséges
Szakfelelős: Dr. Székács András egyetemi tanár
Képzési hely: Gödöllő (Szent István Campus)
Képzés nyelve: magyar vagy angol

Szakmai gyakorlat

Az ökotoxikológus mesterszak képzési programjához 4 hét szakmai gyakorlat tartozik, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg. A gyakorlati időt ökotoxikológiai vizsgálatokat, kutatásokat vagy ökotoxikológiai hatósági munkát végző intézményben kell eltölteni. Az intézmény választását indítványozhatja a hallgató vagy az egyetem, de a szakvezetőnek jóvá kell hagynia.

A képzés elvégzésével megszerezhető képességek, szakmai jogosultságok

A végzett okleveles ökotoxikológusok:

  • ismerik és komplex módon alkalmazzáka az ökotoxikológus szakmához kötődő legfontosabb elméleti és gyakorlati törvényszerűségeket;
  • jártasak a speciális ökotoxikológiai statisztikai eljárásokban;
  • ismerik a szennyezőanyagok lehetséges viselkedését a környezetben, kimutatásuk, nyomon követésük módszereit;
  • fel tudják mérni a szennyezőanyagok hatásait különböző közegekben (talaj, víz, levegő), valamint különböző objektumok (populációk, társulások, ökoszisztémák, bioszféra) környezetszennyező anyagok hatására adott reakcióit;
  • ismerik a globális környezeti problémákat, azok gazdasági és társadalmi hátterét, a megoldásukat célzó intézkedéseket;
  • ismerik és alkalmazni tudják a környezeti kockázatok becslésének lehetőségeit;
  • ismerik a GLP laboratóriumok működési rendjét;
  • jártasak a szakterület hazai és nemzetközi jogi szabályozásában;
  • ismerik az ökotoxikológiára vonatkozó hazai és nemzetközi elvárásokat és szabályokat, azok forrásait;
  • ismerik a tudományterület kutatási módszereit, alkalmazásuk és fejlesztésük lehetőségeit;
  • ismerik az ökotoxikológia legújabb eredményeit, és azok készség szintű használatát.

Szaknyelvoktatás

A hallgatóknak a mesterképzés során nappali munkarendben szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A képzést gesztoráló intézet döntése szerint a szaknyelvoktatás megvalósulhat valamely szakmai tantárgy vagy diplomadolgozat-készítéssel kapcsolatos tantárgy keretében vagy előírható az alapképzésen oktatott képzési területi szaknyelvi tantárgy teljesítése. Levelező munkarendű mesterképzésben a szaknyelvtanulás nem kötelező.

A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei:

  • a képzés összes kötelező tantárgyának és a szakmai gyakorlat teljesítése, valamint tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a diplomadolgozat-készítésre adható kreditek teljesítése összesen 120 kredit értékben.

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei:

  • végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
  • diplomadolgozat benyújtása és bírálók általi elfogadása;
  • a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.

A záróvizsga részei:

  • szaktárgyi komplex vizsga (tantárgyi vizsga);
  • szakdolgozat védés.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

Általános kérdéskörök:

  • A xenobiotikumok hatásai egyedi (populációs), biológiai elérhetőség, biológiai transzformáció, kiválasztás és a biotikus ligandum modell.
  • Az „in silico/in vivo/in vitro” módszerek (előnyök, hátrányok) típusai és alkalmazási területei.
  • Az ökotoxikológiai vizsgálatok kiértékelésének statisztikai módszerei.
  • A dózis–hatás-modellek elméleti alapjai, nevezetes pontjai és alkalmazási területei.
  • A toxikus anyagok keverékeinek hatásai (addíció, szinergizmus, antagonizmus, potenciáció), valamint azok kvantitatív becslése.
  • A környezeti kockázatelemzés (ERA) alapelvei, valamint fontosabb lépéseinek bemutatása egy példán keresztül.
  • Új típusú kihívások az ökotoxikológiában (pl. GMO-k, nanotechnológia). A GMO-k és a nanotechnológiával előállított anyagok, illetve a gyógyszerek és növényvédő szerek ökotoxikológiai vonatkozásainak összehasonlítása.
  • A GLP laborok működésének jellemzése. A GLP és a kutató laboratóriumok működésének összehasonlítása (célok, lehetőségek, előnyök és hátrányok).
  • A hormonmoduláns anyagok környezeti következményei.
  • Szennyező anyagok jellemzői a talaj és vízi ökoszisztémákban (szennyezések forrásai, szennyezők fő típusai, mozgása, átalakulása a különböző környezeti elemekben). Talaj és vízi ökotoxikológiai vizsgálatok (módszercsoportok jellemzése), biomonitoring vizsgálatok a talajban, illetve felszíni vizekben.

Speciális kérdéskörök:

  • A DDT alkalmazásának problémái (ökotoxikológiai, gazdasági és társadalmi szempontok).
  • Az ökotoxikológiai laboratóriumi tesztek bemutatása (előnyök, hátrányok, alkalmazás során felmerülő problémák) egy választott tesztmódszer alapján (pl. Folsomia candida (Collembola) fajra kidolgozott reprodukciós teszt).
  • A REACH program bemutatása.
  • Egy választott xenobiotikum ökotoxikológiai hatásainak bemutatása, valamint az okok és következmények magyarázata.
  • Az ökotoxikogenomika (transzkriptomika, proteomika, metabolomika) ismertetése (cél, teszttípusok, előnyök és hátrányok). A bioinformatika alkalmazásának lehetőségei az ökotoxikológia területén.
  • A xenobiotikumok mozgékonyságát befolyásoló tényezők, valamint a megoszlási hányados ismertetése.
  • A species sensitivity distribution (SSD) modellek bemutatása.
  • Környezetjogi elvek, környezetvédelem és jogalkotás. Az EU környezetjoga, fontosabb nemzetközi környezetvédelmi egyezmények.
  • A madarak szaporodásának in ovo toxikológiája.

A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása

A Záróvizsga és az Oklevél menüpontokon leírtak szerint.

A képzés tanterve