Tanító alapképzési szak - MATE Oktatási Igazgatóság
Tanító alapképzési szak
Tanító alapképzési szak
Utolsó frissítés: 2024 szeptember 26.
A képzés célja tanítók képzése, akik – a változó társadalmi szükségleteknek, az általános iskolai nevelés-oktatás céljainak megfelelően – képesek a tanulók személyiségének komplex fejlesztésére, a tanító teljes szerepkörének betöltésére. Felkészültek az általános iskola első négy évfolyamán valamennyi műveltségi terület és az első hat évfolyamán egy választott műveltségi terület nevelési-oktatási feladatainak ellátására.
A képzésben megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség a képzési és kimeneti követelmények szerint:
- végzettségi szint: alapfokozat (bachelor; BA);
- szakképzettség: tanító (Primary School Teacher).
A képzés képzési ideje: 8 félév
Munkarend: nappali vagy levelező munkarend
A képzés finanszírozási formája: állami ösztöndíjas vagy önköltséges
Szakfelelős: Bencéné Fekete Anikó Andrea PhD egyetemi docens
Képzési hely: Kaposvár (Kaposvári Campus)
Képzés nyelve: magyar
Választható műveltségterületek
VÁLASZTHATÓ MŰVELTSÉGTERÜLET |
MŰVELTSÉGTERÜLET- FELELŐS |
MELYMUNKARENDBEN ÉS |
Magyar nyelv és irodalom |
Dr. habil. Kovács Zoltán |
nappali és levelező munkarendben |
Matematika |
Dr. Zentai Gabriella |
nappali és levelező munkarendben |
Történelem és állampolgári ismeretek |
Dr. Belovári Anita |
nappali és levelező munkarendben |
Természettudomány |
Dávid János |
nappali és levelező munkarendben |
Művészetek - Ének-zene |
Dr. Szabó Norbert |
nappali és levelező munkarendben |
Művészetek - Vizuális kultúra |
Rónai Gábor |
nappali és levelező munkarendben |
Művészetek – dráma és színház |
Dr. Gombos Péter |
nappali és levelező munkarendben |
Technológia – Digitális kultúra |
Rumbus Anikó |
nappali és levelező munkarendben |
Technológia - Technika és tervezés |
Velner András |
nappali és levelező munkarendben |
Idegen nyelv (angol/német) |
Csizmadia Gábor |
nappali és levelező munkarendben |
Testnevelés és egészségfejlesztés |
Dr. Kiss Zoltán |
nappali és levelező munkarendben |
Egy műveltségterület választása és képzési követelményeinek teljesítése kötelező. A műveltségterületek a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területei és tartalmai, műveltségi területenként az általános iskola 1–6. évfolyamának nevelési-oktatási feladataihoz jól meghatározott műveltségkör koncentrikusan terjeszkedő, homogén tananyagtartalmát ölelik fel. A műveltségterületi képzés a tanító szakra felkészítő általános képzést harmonikusan és szaktárgyi igényességgel, módszertani alapossággal egészíti ki. Idegen nyelvi műveltségterület választásának előfeltétele a szóbeli és írásbeli (komplex) középfokú, államilag elismert nyelvvizsga.
Műveltségterületre történő felvétel feltételei
A hallgatók második félévük megkezdésekor tájékoztatást kapnak a műveltségterületekről, majd érdeklődésük alapján kettő műveltségterületet is teljesíthetnek egyidejűleg, hogy nagyobb esélyük legyen elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A választás a NEPTUN TR-ben történik. A tájékoztatót követő héten a hallgatók a rendszerben bejelölik, hogy melyik műveltségterületeket szeretnék elsődlegesen, illetve másodlagosan választani. Ezt követően az oktatási igazgatóhelyettes összesíti a választás eredményeit és az intézetigazgatóval közösen döntést hoznak arról, hogy melyik műveltségterületi képzés indul a harmadik félévtől kezdődően. Azokról a műveltségterületekről, amelyekre kis számban jelentkeztek hallgatók – jelentkezésük sorrendjében – átirányításra kerülnek olyan területre, amelyet többen jelöltek meg. Egy-egy műveltségterület minimum 5 fővel indul.
Levelező munkarendű képzés sajátosságai
A levelező munkarendű képzésben az érintett hallgatókkal kötött megállapodásnak megfelelően a hallgatók tanórái három hetente egy alkalommal kett/három nap (csütörtök-)péntek-szombati napokon kerül sor.
Szakmai gyakorlat
A szakmai gyakorlat részét képezik:
- a csoportos és egyéni iskolai gyakorlatok és ezek elemzése, dokumentálása,
- a tanítójelölt komplex gyakorlata, aminek időtartama a nyolcadik félévben 8-10 hét.
A gyakorlat félévenkénti bontású leírását, tartalmát, munkaformáit, időbeli ütemezését a Gyakorlati képzési útmutató című kisfüzet tartalmazza, melyet a hallgató köteles az első gyakorlat kezdete előtt beszerezni.
A képzés elvégzésével megszerezhető képességek, szakmai jogosultságok
Az alapfokozat birtokában a tanítók képesek:
- a nevelési, fejlesztési célokat, feladatokat, tartalmakat a 6-12 éves gyerekek személyiségére, szociokulturális környezetének főbb jellemzőire tekintettel, differenciáltan tervezni;
- a tanulás sajátosságainak ismerete alapján az adott életkori sajátosságok figyelembevételével a célok, tartalmak és tevékenységek, folyamatok, valamint egyéni tanulási utak tervezésére, megvalósítására;
- építeni a 6-12 éves gyerekek előzetes tapasztalataira, cselekvő részvételére, kreativitására, a közös munkát szakszerűen irányítani, elemezni és értékelni;
- változatos, egyénre szabott értékelési módszereket használni, amelyekkel elősegítik a gyermek önértékelési képességének alakulását;
- támogató tanulási környezetet biztosítani;
- az integrált, inkluzív nevelés szakszerű támogatására; a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését segítő adekvát módszerek alkalmazására;
- az információs és kommunikációs technológiák célszerű felhasználására;
- közösségi értékek közvetítésére, a gyermekközösség alakítására;
- a digitális környezetben történő tudásépítés támogatására; a digitális írástudás megalapozására és fejlesztésére;
- tevékenységükben a fenntarthatóságra nevelés elveinek érvényesítésére;
- az iskolai nevelés módszereit és napirendjét úgy alakítani, hogy azzal a 6-12 éves gyermekek teljes körű egészségfejlesztését megvalósítsák. Képesek helyesen alkalmazni a biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó speciális tartáskorrekció gyakorlatanyagát;
- a szakmai-tudományos kritériumokat érvényesítve megválasztani a szakirodalmi könyvtári és digitális források körét, és munkájukban azokat kreatív módon hasznosítani;
- a gyerekek családjával kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatot kialakítani, szakszerűen, közérthetően és hitelesen kommunikálni, képesek a nevelést érintő kérdésekben a családokat támogatni;
- együttműködni a nevelési folyamat többi szereplőivel, képesek elgondolásait előadni és megvitatni, eredményeit, javaslataikat szóban és írásban hitelesen és szakszerűen közreadni. Képesek pedagógiai tevékenységüket tágabb kontextusban is elhelyezni;
- a tanítói munkára irányadó szakmai, etikai és jogi szabályozókhoz munkájuk során igazodni, a szabályozók változtatásához javaslatokat előterjeszteni;
- tevékenységükre szakszerűen reflektálni.
Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás
A hallgatóknak a képzés során nappali munkarendben a mintatanterv szerint két féléven keresztül alapozó nyelvoktatásban, majd két féléven keresztül szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A nyelvoktatás és a szaknyelvoktatás teljesítése kritérium követelmény. Levelező munkarendben a nyelvoktatás és szaknyelvoktatás szabadon választható módon valósul meg. A nyelvoktatásról és a szaknyelvoktatásról bővebb információ a 4.3.12. Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás fejezetben található.
A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei
- a képzés összes kötelező tantárgyának a teljesítése, valamint a tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a szakdolgozat-készítésre adható kreditek teljesítése;
- az egyéni összefüggő gyakorlat teljesítése;
- sikeres zárótanítás teljesítése.
Záróvizsga
Záróvizsgára bocsátás feltételei:
- végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
- szakdolgozat benyújtása és bírálók általi elfogadása;
- a hallgatónak nem állhat fenn tartozása az Egyetem felé.
A záróvizsga részei:
- szaktárgyi komplex vizsga (tantárgyi vizsga);
- a műveltségterületeknek megfelelően egy-egy szaktárgyi komplex vizsga (tantárgyi vizsga);
- szakdolgozat bemutatás és védés.
Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak
A záróvizsga főbb ismeretkörei:
- pszichológiai alapok;
- pszichológia a pedagógiában;
- pedagógiai alapok;
- szaktudományosan megalapozott tantárgypedagógiák ismeretkörei;
- szakmai gyakorlatra épülő tapasztalatok;
- speciális szakmai ismeretek (tanítói kompetenciák kibontakoztatását segítő tanulmányok);
- a hallgató által választott műveltségterülethez tartozó ismeretkörök.
A záróvizsga két részből áll:
Első eleme a szakdolgozat bemutatása és védése
A szakdolgozat azt bizonyítja, hogy a hallgató képes a végzettségéhez kapcsolódó szakterületen önálló feladatmegoldásra, témafeldolgozásra. Ez jelentheti a szakirodalom és az tanító szakhoz kapcsolódó szakterületeken folyó kutatások eredményeinek elemző, célzott felhasználását, és/vagy pedig a hallgató saját empirikus kutatási eredményeinek bemutatását. A Tanító BA képzés gyakorlatorientált jellegének megfelelően elsősorban az gyakorlati relevanciával rendelkező témák/ feldolgozási módszerek javasoltak a szak KKK-ban megjelölt területei alapján.
Második eleme a kéttétel - kettő műveltségterület esetén három tétel - húzásából álló komplex vizsga
- Az egyik tételsor az általános témaköröket tartalmazza, amely komplex, amely magába foglalja a tanítószak pedagógiai-pszichológiai ismereteit, valamint szakmai, módszertani diszciplináris ismeretköröket, ezek alkalmazását az általános iskolai (1-4. osztály) nevelő-oktatói gyakorlatában.
- a másik a hallgató által választott műveltségterületi ismeretekhez kapcsolódó komplex szóbeli vizsga – két műveltségterület esetén mindkét tételsorból egy-egy tétel.
A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása a 2020/21. tanévtől a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat alapján
A 4.3.14. Záróvizsga és a 4.3.15. Az oklevél fejezetben leírtak szerint.