Gyógypedagógia alapképzési szak

Utolsó frissítés: 2024 szeptember 26.

A gyógypedagógus-képzés a gyógypedagógia kompetencia körébe tartozó népességre vonatkozó általános ismeretekre, illetve a választott szakirány szerinti területre fókuszálva ismerteti meg a szakterületet.

A képzés célja olyan gyógypedagógusok képzése, akik a gyógypedagógia és határtudományainak megfelelő korszerű elméleti és módszertani ismeretek; a gyógypedagógiai tevékenységekhez szükséges képességek; valamint szakterületi és gyakorlati ismeretek birtokában vannak. Segítséget nyújtanak a sérült, akadályozott gyermekek, fiatalok és felnőttek fejlesztéséhez; a funkciózavar (kognitív, szociális, szomatikus, észlelési stb.) korrekciójához, kompenzálásához; az életviteli nehézségek kezeléséhez, rehabilitációjához; valamint környezetük rendezéséhez, a társadalmi integrációhoz. A választott szakiránynak megfelelően biztosítani tudják az atipikus fejlődésmenetű, akadályozott népességcsoportok szakszerű gyógypedagógiai fejlesztését, nevelését, oktatását, habilitációját, rehabilitációját és terápiáját.

A képzésben megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség a képzési és kimeneti követelmények szerint:

• végzettségi szint: alapfokozat (bachelor; rövidítve: BA)
• szakképzettség a választott szakiránynak megfelelően

gyógypedagógus, logopédia szakirányon (Special Needs Educator and Therapist (Speech and Language Therapy))

gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon (Special Needs Educator and Therapist (Behavioural Disorders))

gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon (Special Needs Educator and Therapist (Learning Disabilities and Difficulties))

Szakirányok – szakiránypár választással

• logopédia szakirány (beszédalkalmassági vizsga kötelező);
• tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány;
• pszichopedagógia szakirány.

A képzés képzési ideje: 8 félév

Munkarend: nappali vagy levelező munkarend

A képzés finanszírozási formája: állami ösztöndíjas vagy önköltséges

Szakfelelős: Gelencsérné Bakó Márta PhD egyetemi docens

Képzési hely: Kaposvár (Kaposvári Campus)

Képzés nyelve: magyar

Választható szakirányok

VÁLASZTHATÓ SZAKIRÁNYOK	SZAKIRÁNYFELELŐS	MELYMUNKARENDBEN ÉS KÉPZÉSIHELYEKEN HALLGATHATÓ?
Logopédia	Dr. Szili Katalin adjunktus	nappali és levelező munkarendben Kaposvár képzési helyen
Pszichopedagógia	Dr. Ladnai Attiláné adjunktus	nappali és levelező munkarendben Kaposvár képzési helyen
Tanulásban akadályozottak pedagógiája	Gelencsérné dr. Bakó Márta egyetemi docens	nappali és levelező munkarendben Kaposvár képzési helyen

 

Szakirányra történő felvétel feltételei

A gyógypedagógia szakon három szakirányon folyik képzés, amelyek közül a második évfolyam elején szakiránypárt választanak a hallgatók.

A logopédia szakirányt választóknak - nappali és levelező munkarenden is- beszédalkalmassági vizsgán kell részt venniük. Erre két alkalommal biztosítunk lehetőséget: az első évfolyam első félévének szeptemberében, illetve a második félév végén május vagy június hónapban. A beszédalkalmassági vizsga szempontjai a Beszédalkalmassági felmérő lapon találhatók, amely az Intézeti honlap https://nevelestudomany.uni-mate.hu/alkalmass%C3%A1gi-vizsga-felv%C3%A9teli-motiv%C3%A1ci%C3%B3s-besz%C3%A9lget%C3%A9s oldaláról tölthető le.

A jelentkező hallgató az alkalmassági vizsga eredményének ismeretében tud szakiránypárt választani.

A tanulásban akadályozottak pedagógiája és a pszichopedagógia szakirányra nincs alkalmassági vizsga.

Levelező munkarendű képzés sajátosságai

A levelező munkarendű képzésben a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kéthetente munkanapokon vagy a heti pihenőnapon kerül sor. Ennek megfelelően az adott szakon a képzés gyakorisága legfeljebb kettő hetenként csütörtök-péntek-szombati napokon kerül sor.

Szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlat részét képezi:

• a szakirányhoz kapcsolódó hallgatói hospitálások, az egyéni és kiscsoportos tanítási gyakorlatok, az önismereti, kommunikációs, fejlesztő tréningek, a gyakorlatorientált stúdiumok keretében végzett gyakorlatok
• az összefüggő szakmai gyakorlat.

Az összefüggő szakmai gyakorlat, a képzés utolsó félévében folyó egyéni gyakorlat, amelynek kreditértéke szakiránypár elvégzése esetén 30 kredit. Az összefüggő szakmai gyakorlat több színtérhez kötődik, amely a szakirány tartalmához kapcsolódó tevékenységi körrel rendelkező intézménynél, szervezetnél végezhető a 8. félévben. Az összefüggő szakmai gyakorlat a logopédia szakirányon és a tanulásban akadályozottak szakirányon zárótanítással zárul. Az összefüggő szakmai gyakorlatot csak az a hallgató kezdheti el, aki a nyolcadik félév megkezdéséig valamennyi kurzusát teljesítette (beleértve a szigorlatot is).

A gyógypedagógus képzés szakmai gyakorlatának félévenkénti tartalmi leírását, munkaformáit, időbeli ütemezését, értékelési szempontjait a Gyakorlati képzési útmutató című füzet tartalmazza, melyet a hallgató az első gyakorlat megkezdése előtt a gyakorlatvezetőtől szerezhet be.

A képzés elvégzésével megszerezhető képességek, szakmai jogosultságok

Az alapfokozat birtokában a gyógypedagógus képes:

• saját szakterületükön belül értelmezni a fogyatékosságokkal kapcsolatos orvosi diagnózisokat, vizsgálati eredményeket;
• saját szakterületükön belül értelmezni a fogyatékosságokkal kapcsolatos pszichológiai diagnózisokat és vizsgálati eredményeket;
• pszichológiai ismereteiket az adott fogyatékossági csoportnak megfelelően adaptív módon alkalmazni;
• az orvosi (egészségügyi), továbbá a pszichológiai diagnózisok, vizsgálati eredmények ismeretében komplex gyógypedagógiai differenciáldiagnosztikát végezni a gyógypedagógiai tevékenység és folyamatok tudatos, célorientált megtervezése érdekében;
• a gyógypedagógiai diagnosztika digitális eszközrendszerének megismerésére;
• a gyógypedagógiai folyamatok tervezésében ötvözni az általános didaktikai, metodikai alapelveket a fogyatékossági típusnak megfelelő, speciális gyógypedagógiai tartalmakkal, alkalmazkodva a fogyatékos személyek életkori, képességbeli, attitűdbeli és szociokulturális sajátosságaihoz is;
• a fogyatékos személy szükségleteit, képességeit és igényeit figyelembe véve a kompenzációs lehetőségeket és életminőséget támogató, komplex gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs tevékenységet végezni a fogyatékos személyeket ellátó intézmény- és szolgáltató-rendszerekben;
• egyéni felmérés alapján a gyógypedagógiai folyamat eredményeit értékelni, beleértve a gyermek, felnőtt haladásának, a pedagógiai módszereknek és eszközöknek, valamint a saját munkájuknak értékelését;
• a saját szakterületükön a gyermekek, fiatalok, felnőttek képességeit figyelembe véve digitális kompetenciájuk fejlesztésére, a digitális eszközök, környezetek megfelelő alkalmazására;
• a társadalom változó digitális környezeti kihívásainak megismerésére, pedagógiai, gyógypedagógiai szempontú értelmezésére, értékelésére, a szakterületein mindezeknek a tanítási-tanulási, fejlesztési, habilitációs, rehabilitációs folyamat során produktív, gyakorlatias, a gyermekek, fiatalok, felnőttek képességeit figyelembe vevő implementálására;
• saját pedagógiai tevékenységük hatását felmérni, és kritikusan elemezni, pedagógiai tapasztalataikat és nézeteiket reflektív módon értelmezni, értékelni, majd ezek alapján a szükséges önkorrekciót végrehajtani;
• alapvető kutatásmódszertani ismereteiket az adott fogyatékossági csoportnak megfelelően adaptív módon alkalmazni, felismerni, hogy az adott fogyatékossági csoportnak és kutatási témának megfelelően milyen kutatási módszert célszerű alkalmazniuk. Lehetőség szerint inkluzív kutatásmódszertani eljárásokra törekedni.
• tudományos igényű szakszövegeket a saját szakterületükön legalább egy idegen nyelven is önállóan olvasni, a fogyatékosságügy és gyógypedagógia alapvető szakirodalmait megérteni, szakszerűen reflektálni rájuk, és képesek azokat használni egy tudományos dolgozat megírásához a megfelelő hivatkozásokkal;
• felismerni egy módszer tudományos megalapozottságának meglétét vagy hiányát;
• a szakmai képzéssel és különösen a saját szakterületükkel, szakterületeikkel kapcsolatos gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésére, kifejezésére és értelmezésére különböző társadalmi, gazdasági és kulturális kontextusokban;
• a team-munkához szükséges kooperációra, kommunikációra;
• a fejlesztés, nevelés, integráció és inklúzió területén alkalmazható művészeti intervenciós módszerek alkalmazására saját kompetencia szintjén;
• a fogyatékosságügyi szakmapolitikai dokumentumok értelmezésére, az ellátórendszer finanszírozásának átlátására, adott esetben pályázatok írására, valamint a fogyatékos személyek és a szakma érdekeinek képviseletére az intézményrendszerek és szolgáltatások területén.

Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás

A hallgatóknak a képzés során nappali munkarendben a mintatanterv szerint két féléven keresztül alapozó nyelvoktatásban, majd két féléven keresztül szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A nyelvoktatás és a szaknyelvoktatás teljesítése kritérium követelmény. Levelező munkarendben a nyelvoktatás és szaknyelvoktatás szabadon választható módon valósul meg. A nyelvoktatásról és a szaknyelvoktatásról bővebb információ a 4.3.12. Nyelvoktatás, szaknyelvoktatás fejezetben található.

A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltételei

• a képzés (szakiránypár) összes kötelező tantárgyának a teljesítése, valamint a tanterv szerint szükséges mennyiségű szabadon választható kredit és a szakdolgozat készítésére adható kreditek teljesítése;
• a szakirányokra vonatkozó összefüggő szakmai gyakorlat / terepgyakorlat teljesítése;
• portfólió elkészítése;
• sikeres zárótanítás teljesítése (tanulásban akadályozottak pedagógiája és logopédia szakirányon).

Záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltételei:

• végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése;
• szakdolgozat benyújtása és bírálók általi elfogadása;
• a hallgatónak az Egyetem felé nem állhat fenn tartozása.

A záróvizsga részei:

• szakirányoknak megfelelően egy-egy szaktárgyi komplex vizsga (tantárgyi vizsga);
• szakdolgozat bemutatása és védése.

Záróvizsga ismeretkörök, záróvizsgatárgyak

A törzsanyag ismeretkörei:

• társadalomtudományi ismeretek;
• pszichológiai ismeretek;
• pedagógiai és gyógypedagógiai ismeretek;
• biológiai és kognitív tudományi ismeretek;
• gyógypedagógiai, gyógypedagógiai pszichológiai, pszichodiagnosztika és differenciáldiagnosztikai ismeretek.

Logopédia szakirány témakörei:

• neurobiológiai és kognitív tudományok;
• infokommunikációs technológia és módszertan;
• logopédiai terápiák elméleti háttere, módszertana, a terápiás munka támogatása

Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány témakörei:

• tanulásban akadályozottak pedagógiája és képességprofilja;
• tantárgypedagógiai ismeretek és a tanulás támogatása;
• társadalmi részvétel.

Pszichopedagógia szakirány témakörei:

• pszichopedagógiai alapok, diagnosztika és terápia;
• pszichopedagógiai nevelés, fejlesztés;
• pszichopedagógia az egészségügyben.

A záróvizsga két részből áll:

Első elem a szakdolgozat bemutatása és védése

A szakdolgozat bemutatása és védése igazolja, hogy a hallgató képes a végzettségéhez kapcsolódó szakterületen önálló feladatmegoldásra, témafeldolgozásra. Ez jelentheti a szakirodalom és a gyógypedagógia szakhoz, a szakirányokhoz kapcsolódó szakterületeken folyó kutatások eredményeinek elemző, értékelő felhasználását, és/vagy a hallgató saját empirikus kutatási eredményeinek bemutatását. A Gyógypedagógia BA képzés gyakorlatorientált jellegének megfelelően elsősorban a gyakorlati relevanciával rendelkező témák/ feldolgozási módszerek javasoltak a szak és a szakirány KKK-ban megjelölt területei alapján.

Második elem a komplex szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsga során a választott szakirányokból a hallgató egy-egy tételt húz. A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzésére és értékelésére szolgál. A hallgató arról tesz tanúságot, hogy a szaknak megfelelően miként tudja alkalmazni elméleti és módszertani ismereteit. A választott szakirány szakterületének megfelelően bemutatja a fogyatékossággal érintett népességcsoportnak nyújtott szakszerű segítést, támogatást, a komplex gyógypedagógiai fejlesztést, nevelést, oktatást, habilitációt és rehabilitációt.

A záróvizsga záróvizsga-bizottság előtt zajlik.

A szóbeli vizsga tételsora a törzsanyag és a szakirányok tárgyainak ismeretanyagaiból összeállított komplex témakörökből tevődik össze.

A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása a 2020/21. tanévtől a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat alapján

A 4.3.14. Záróvizsga és a 4.3.15. Az oklevél fejezetben leírtak szerint.

A képzés tanterve