Hírek

A fitoplazma által okozott betegség, amelynek fő hordozója az amerikai szőlőkabóca, a klímaváltozás miatt immár képes átvészelni a magyarországi teleket, így a fertőzés új területeken is, rendkívüli gyorsasággal megjelenhet. E súlyos kockázat ellen kíván hathatós választ és fellépést nyújtani az újonnan megalakult VINOVATION munkacsoport, amelyben Magyarország Kormánya kiemelten számít Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen megtalálható szaktudásra.

 A szakmai társulás magába foglalja azokat a kormányzati és szakmai szereplőket, akik meghatározó szereplői a növényvédelemnek, azon belül is az aranyszínű sárgaság elleni védekezésnek. A cél az, hogy a munkacsoport tagjai egy olyan stratégiát dolgozzanak ki, ami nem csak kezeli a már jelenlévő problémát, de segít a növénybetegség megelőzésében is. Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora hangsúlyozta, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rendelkezik azzal a tudományos és technológiai kapacitással, amely a betegség felismeréséhez, a terjedés megértéséhez és nem utolsó sorban a védekezés hatékony megszervezéséhez szükséges.

Hozzátette azt is, hogy az egyetem génbankja biztosíthatja az újratelepítéshez szükséges egészséges szaporítóanyagot, ami által a helyreállítás is tervezhetővé válik. A kihívás súlyát érzékeltetve elmondta azt is, hogy a betegség mára már gyakorlatilag minden hazai borvidéken tetten érhető, sőt, Zala vármegyében már az összes szőlőültetvényt ki kell irtani. Mindez felvázolja annak a veszélyét is, hogy pár éven belül akár a teljes magyar bortermelés megszűnhet.
„Mindezt meg kell előzni. Elébe kell menni. Ezt szolgálja a most létrejött VINOVATION munkacsoport, amiben egyetemünk központi szerepet játszik” – húzta alá Dr. Gyuricza Csaba.

A MATE rektora azt is hozzáfűzte, hogy ebben a megelőző munkában rendkívül fontos szerep jut a mesterséges intelligenciának is. Mint rámutatott, a modern technológia és a digitalizáció segítségével olyan mesterséges intelligencia alapú megoldásokat is keres a munkacsoport, amely még hatékonyabbá teheti a megelőzést és a betegség előrejelzését. Mindez összhangban van azzal a szakmai stratégiával, amit a szakemberek a MATE irányításával dolgoztak ki az elmúlt hónapokban. E cselekvési terv gyakorlatilag magába foglalja az ágazat valamennyi területének – a talajhasználattól a növényvédelmen át az állategészségügyig – kihívásaira adandó válaszokat a károk minimalizálása és a kockázatok megelőzése érdekében.

Dr. Gyuricza Csaba úgy fogalmazott, hogy az alakuló megbeszélés tulajdonképpen e közös munka kezdőlépése volt annak érdekében, hogy „jövőbeni feladatokat, javaslatokat tudjunk megfogalmazni a kormányzati döntéshozatal számára, így az Agrárminisztériumnak, a Nébihnek és mindazoknak a szereplőknek, akik a döntéshozatalban érintettek.”

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora szólt a munkacsoport egyik legfontosabb célkitűzéséről is, a FLORA – Szőlészet és Borászat Mentőprogramról is, melynek célja a magyar szőlészet és borászat válságállóságának és jövőállóságának megteremtése az aranyszínű sárgaság elleni védekezés során. Hozzátette, hogy e projekt egyszerre szolgál helyreállítást és innovációt, hiszen támogatja a fertőzés miatt elkerülhetetlen kivágásokat és újratelepítéseket, de mellette kötelezővé teszi a digitális és mesterséges intelligencián alapuló technológiák bevezetését a megelőzés és a döntéstámogatás érdekében. Amint az az egyeztetésen is elhangzott, a FLORA nemcsak mentőprogram, hanem a magyar borágazat digitális fordulópontja.

A szakmai eszmecserén résztvevők egyetértettek abban, hogy a VINOVATION központi szerepet tölt be abban, hogy a szőlőágazat digitális átállása nemcsak válságkezelési, hanem hosszú távú versenyképességi fordulat legyen.

Fotó: Mesterséges Intelligenciáért Felelős Kormánybiztosi Iroda